Azért csak összehoztuk a szentestét. J
Ebédre ettünk húslevest, amit két napja főztem. De jó, hogy volt mihez nyúlni hirtelen! A család lenyugodott éhségügyileg, Jani kiment még egy égősort feltekerni a bejáratnál a korlátra. Ezt most vette ugyanis, azzal a céllal, hogy energiatakarékosabbra és megbízhatóbbra cseréljük a karácsonyfa égősorát, de az a dobozán nem volt rajta, lehet-e állítani az égőket, azaz villogjon, ne villogjon, stb. Hát, nem lehetett, és ez folyamatosan villogott, ráadásul, LED-es lévén van fénye ezerrel. Így a fán maradt a tavaly vásárolt, ami villoghat, éghet folyamatosan, lehet kombinálni, nem olyan fényes, a LED-es pedig kiment a korlátra. Míg Jani ezt szerelte, a két Nagy hátul az udvarban totál összesarazva magukat játszottak, én meg Zitával a karomon/karöltve bepácoltuk a húst, csináltunk sültkrumplit, sőt, egy gyors browniest is összedobtam. Csak lett sütink! Csak nem bírtam beletörődni, a fenekemen megülni. J
Kis család bevonult, mindenki jóízűen evett a hótegyszerű másodikból (megjegyzem, ebből legalább mindenki evett, mindenki jóllakott, és nem maradt hátra nyűgös gyerek). J
Ebéd után kaptuk magunkat, és átvonultunk a házunkhoz, mert én Csilla szülinapján voltam bent utoljára, meg aztán a Jézuska és angyalka segítőinek is teret kellett engedni. ;-)
Szupertitkos információként megjegyzem, hogy mikor a lányok kimentek az autóhoz, én bepakoltam az ajándékokat a fa alá, beállítottam cd-n a Mennyből az angyalt, ellenőriztem, működik-e a kinti világítás a távirányítóval, futottam még egy kört, mert a kinti fenyőn nem égtek, orvosoltam, majd a visszaérkező családhoz beültem az autóba, és elhajtattunk.
Zita elaludt, ahogy várható volt, a két nagy bejött velünk a házba Diósjenőn. Mustra alá vettünk mindent, elmerengtem csöppet, hogy jövőre ez a ház lesz csilivilisen fel-és kidíszítve (de jó lesz!), majd elindultunk. Mivel még nem volt sötét, megnéztük Niki és Arnold szintén épülő házát, időhúzásnak remek volt, meg az ő házukat sem láttam egy ideje. Ezután tényleg hazafelé vettük az irányt. Kinga útközben újfent aggodalmaskodott, hogy mi lesz, ha mégsem jön a Jézuska, de megnyugtattam, hogy jönni fog. És nem igazam lett? J
Hazaérve előrerohantam, zene elindít, család bevár, de a csengetés elmaradt, mert Csilla előreszaladt, így “szimplán” bevonultunk. Ott még nem tartunk a lányokkal, hogy képesek legyenek egy Mennyből az angyal erejéig megállni, gyönyörködni a fában, boldog karácsonyt kívánni, de nem is erőltettem. Ugrottunk neki az ajándékoknak! Minek itt a sok cécó? JVolt öröm, Kinga megjegyezte, hogy idén a Jézuska jó ajándékokat hozott, mert tavaly bizony elrontotta! A kis drága, emlékezett a tavalyi lúzer húzására Jézuskának, mikor nagyon készségfejlesztő játékot hozott, és kicsit mellélőtt.
De idén nem. Kingának hozott Hercegnős laptopot (aminek használatához már egész jól felnőtt, hiszen ismeri a betűket, számokat, meg lehet őt tanítani, hogy rendesen használja a gépet), továbbá hercegnős ‘Ki nevet a végén?’ társast, és egy kis babát. Csillának egy babafej jutott, aminek frizurát lehet készíteni, és ami, bizony, lent maradt a pincében. Hát, ez gázos volt, kis idő elteltével kezdett csak gyanús lenni, hogy nincs meg a csomagszám. Így azt mondtam, hogy hozok apának fel egy üveg kólát a pincéből, valamint megnézem, hogy nem arrafelé “pottyantották” el az angyalkák apa ajándékát, mert a fa alatt bizony nem volt (és sehol máshol, de ennek hosszú a története, és csak elkeserednék, ha leírnám, így nem teszem-jön Jani névnapja, szeretném bepótolni ez alkalomból, remélem, így is örülni fog neki), és felhoztam a Csilla dobozát, hogy jé, hát ezt jól mellérakták az angyalok! Jövőre már nemigen tudom ezt eljátszani, Kinga sokkal éberebb lesz, mint most, úgyhogy szigorúbban át kell majd néznem a csomagkupacot. Vagy nyugodtabb körülményeket kell teremteni a kipakoláshoz. J nem lett fennakadás a téves ajándék elhelyezésen, elvonta Csilla figyelmét is a babafej. Örült neki, csakúgy mint a Bogyó és Babóca Memóriaforgó társasnak, mostanában előszeretettel választ este B&B mesét magának az ifjú hölgy. Zita elemeire szedhető favonatot és egy babát kapott, pont olyat, mint amilyen már a két lánynak van. Zita nem nagyon figyelt egyik játékra sem, Csilla viszont egyből levetkőzette a babát, és játszott a vonattal is. J
Verocsnak ott figyelt egy tálas mixer a fa alatt, aminek nagyon örülve volt, bár a sors fintora, hogy kiderült, “előző életemből” hoztam magammal egy ilyen mixert, amit két napja meg is találtam véletlenül a pincében. Most már van kettő, de evidens, hogy ezt fogom használni. Egyébként ez jobb és megbízhatóbbnak is néz ki.
Némi ajándékörülés után nekiugrottunk a brownies-nak, Kinga 3 szeletet bevágott, aggódtam is, hogy elcsapja a hasát, de úgy tűnik, nem. Ezután még játék következett, kipróbáltuk a két társast. Kingával klasszul végigjátszottunk egy Ki nevet a végén?-t, Csilla ebbe csak belehuligánkodott, J de a B&B társassal ő is jobban elvolt.
Hét körül megejtettünk egy fürdést, ahol még kipróbálták a közös ajándékot, a csempére rakható városelemeket, az is jó móka volt. Ez is inkább Kingát kötötte le, de mivel hárman egyszerre fürdenek, nehezen tudnak elmélyülten játszani. Azt hiszem, néha “szinglifürdést” is kell nekik csinálni, hogy ilyenkor is kicsit legyen alkalmuk kibontakozni.
Rám most még vár lent pakolnivaló, rendrakás, remélem, ma este tényleg sikerül. Ja, és ajándékcsomagolás, amit Zitával nem tudtam befejezni tegnapelőtt. Holnap délután jönnek anyósomék, ő hoz süteményt, így nem görcsölök, hogy még süssek. Ő biztos csinált párfélét, idén élek ezzel a segítséggel. Így én meg talán fel tudok mosni holnap, ha már ma bravúrosan felporszívóztam hátiZitával, mert ezen a drágalátos fehér padlólapon minden pötty meglátszik! Csak meglesz 26 részletben a nagytakarítás (ja, nálam ez már nagytakarítás ilyen körülmények között J).
így esett nálunk a Szenteste, kicsit setesuta, de azt hiszem, teljesen jól sikerült. J
Képeket majd később teszek fel.
