Tegnap délelőtt megtörtént a hibák műszaki ellenőrök általi szemléje (azta, de egyszerűen megaszontam!). A kivitelező és a mi műszaki ellenőrünk is megnézte, hogy mi is van a falakkal, és, hát, bizony, mindenki elismerte, hogy nem jó, bontani kell. Senki nem kekeckedett, a kivitelező is látta, hogy tényleg hibásak a falak, így ma megkezdődhetett a nagy Bontás. Remek. Két gyerekháló kivételével mindent bontanak... Sőt, leszedik a nappali-étkező lambériáját, mert nem elsőosztályú a lambéria. Mindent, cakumpakli. Még remekebb. A tetőtérben a tető szigetelését újra kell csinálni. A legremekebb. Komolyan, alig marad valami, ami jó. Mit csináltak itt két hónapon keresztül??
Mikor ezt Jani elmondta, megsaccoltam, hogy újabb két hónap múlva lesz megint emberi kinézete a háznak. A festőnk azonban, aki tud szerezni embereket gipszkartonozáshoz és lambériázáshoz, és akinek a munkájával, munkamoráljával meg vagyunk elégedve, tehát rábíztuk a (z újabb) helyrehozatalt, megígérte, hogy mozgósít annyi embert, hogy egy hónap múlva ismét minden rendben és a helyén legyen. És minőségileg kifogástalan állapotban.
Ezek után muszáj lesz. Több hibázást nem engedhetünk meg magunknak. Másnak pláne nem.
(tyű, de kemény voltam most. :) de nem baj, ez így van, és punktum! :) )
