Képek ehhez a bejegyzéshez most nincsenek, Jani nem is csinált újakat, állítása szerint sok újdonság külsőre nincs a házban. szerinte. :)
Ha külsőre nincs is, egy nagy változás mégis történt: a mai napon beüzemelték a fűtést!
Azért ez már valami (bár nekünk minden szegbeverés kezd VALAMI lenni, maga a sikersztori), ezzel már valamelyest komfortérzete is lehet bent az embernek. Eddig elég hideg volt, sokszor hidegebb mint kint, ha tehát mentünk, nyitva hagytuk az ajtót, hogy bejöjjön a jó kis plusz két fokos "meleg". :-)) Most már viszont lezárták a tetőteret és a földszintet egymással, be lehetett indítani a fűtést. Nagyjából jól ment a dolog, azért kis gixer itt is akadt. Jani csak fél szavakban tudta elmondani a csajok mellett, hogy mi volt a gond, a lényeg, hogy valahol a vízátfolyás a rendszerben nem tökéletes, de lehet reménykedni, hogy "csak" jég van bent, mert akkor az elolvad. Ha nem jég, akkor nem tudom, mi van, akkor utána kell járni. Szóval, drukk-drukk, hogy jég legyen! Hagy menjen a fűtés, szárítsa a falakat is, haladjon a munka! (és innentől kezdve két ház fűtésköltségeit fizetjük, hehe, vicces :), de nem baj, nem baj! )
Emellett a festők is dolgoztak egész nap, nagyon profin, gyorsan! Megnyugtató. :)
Több rétegben glettelik a falat, ami Jani szerint így már helyenként fehéres kezd lenni (és még ő mondja, hogy nincs szemmel látható változás! és nem kell képet csinálni... háát, irgum-burgum! :-D, no, de holnap magam veszem kézbe az irányítást és a fotoápárátot). A festők véleménye szerint február közepére lesz költözhető a ház, de ezt főleg az alapján mondja, hogy ők mikor lesznek készen. Hogy a padlólapozással-csempézéssel hogy haladunk, Jani hogy tudja lefesteni a falakat (a festők ugyanis csak előkészítik a falakat, a színes festés Janié, illetve a lambériát is ő festi), még nem látható előre. Szerintem már Janinak is "hiányzik" nyár óta egy kis falfestés...
Fűtésre visszatérve: azért is remélem, hogy működni fog, mert hoztunk némi áldozatot ezért a napért. Anyósom reggel hívott minket, hogy sógornőm szülinapját mégsem holnap náluk ünnepelnénk, hanem ma egy étteremben. Hogy el tudunk-e menni? hát, nem tudtunk, mert a fűtésbütykölés volt napirenden. Így mindenki ott volt rajtunk kívül. :( Azt hiszem, elsősorban Kinga vette szívére, hogy nem mentünk, utána pedig én. Nekem sem lett tuti napom, ismét itthon a lányokal egyedül, ebédfőzéses küzdelemmel, bezártsággal (bár délután sétáltunk egy nagyot, a két nagy kismotorral kitartóan megmászott jó néhány dombos utcát, le a kalappal). Nem lett volna rossz helyette inkább nagycsaládi ebéden részt venni a Szent Anna étteremben, ahol Csilla keresztelője után is ebédeltünk, és az egyszerű, mindennapos otthoni, hirtelen összedobott étel helyett valami különlegesebbet enni. Így jártunk, de reméljük, megérte a lemondás. :-) Aztán nemsoká mi is ott leszünk mindenhol, ahogy kell. :)





