Kingalány csak alkot és alkot. Állandóan. Én meg csak ámulok és bámulok, hogy mi mindent tud már. Pedig lehet, hogy nem kéne csodálkoznom, hiszen édes jó anyukája is rengeteget rajzolt gyerekkorában, lehet, hogy tőle örökölte a "hajlamot". :) Mégis. Csak ámulok és bámulok. Íme, a legfrissebb művek:
Egyik nap csak úgy lerajzolta Micimackót...
...erről a festményről, amit Jani unokatestvére csinált Zorkával közösen, ajándékba Kingának. Feltételezem, hogy jó részét Johanna csinálta, de Zorka is aktívan segítkezett. Kinga nagyon örült is az ajándéknak. aztán a minap levette a hűtő oldaláról, ahová kitettük, és lemásolta. Csak kicsi volt a rajzlap, nem fért ki neki, de az arányokat is legalább egyre jobban látja. :)
Kis apróságok: kivág, cikk-cakk ollót használ, színez, összeragaszt papírragasztóval, cellux-szal, csak úgy.
vagy írogat. kis családunk cetliken, felül a már óvodai jellel rendelkező személyek, lentebb akinek nincs vagy nem tudja megmondani mi volt. :-)))
Eme műnek a története annyi, hogy pár hete nézegettük az akkor megjelent Praktika magazinban a húsvéti ajtódíszeket (amit azóta sem sikerült készíteni). tetszettek neki, és kisvártatva egy papírból készült verzióval jelent meg. A piros "gömböket" most csak odatettem, mert a vékony papírcsík már leszakadt, de javítható:
Variációk vitorláshajóra:
Ezt valami ablakdísznek szánta, talán tojások lennének, spontán kivágta, ragasztotta, csillogó matricával díszítette (csak nem akarom ablakra kirakni, mert elég nagy, fény ablakon nemigen jönne be... ;-) )
Ezek is afféle színezgetések, rajzolgatások, abszolút saját kitaláció:
És egy tündér...
...amit viszont ebből a könyből másolt ma:
Szeretem ezt a könyvet, rengeteg mindent le lehet rajzolni belőle lépésről-lépésre, annak is hasznos és követhető, aki nem nagyon jeleskedik rajzolásban. Ezt a tündért egyszer én is lerajzoltam neki, nem véletlen, hogy ezt választotta. De meglepődtem, hogy csak úgy lemásolta. :)
szeretem, ahogy a hatalmas asztali és asztal körüli kupi ellenére leül, ez az első dolga, mikor hazaér vagy udvarról bejön, és egyből alkot(gat). Szeretem, hogy nélkülem is megteszi, de örül, ha együtt rajzolunk. És az egész azért is hasznos, mert két húga mindezt látja, figyel, magába szív, tanul. Csilla is egyre többször ül le Kinga mellé, bár kiemelkedő alkotás nem nagyon születik, de ott van, és csinál valamit. Zita is állandóan arra sertepertél, természetesen mindent lever, lesodor, a kis művésznők legnagyobb kiakadására (komolyan tervezzük, hogy az emeletre költöztetjük a rajzsarkot, hogy nyugodtabbak legyenek a körülmények, csak nem tudom, hogy akkor Kinga milyen gyakran ül le az asztal mellé), de Zita is firkálgat, asztalra és földre a legszívesebben. Szerencsére könnyen moshatóak a felületek, egyelőre kár nem keletkezett.
Nekem annyi a dolgom, hogy néha nekiduráljam magam, és rendet rakjak a rajzos asztal tájékán, illetve gyönyörködni a kis alkotókban, figyelni, ahogy 3 különböző szinten fejlődnek, és nem utolsósorban, gyönyörködni a remekművekben, aminek minden darabja kis (nagy) kincs nekem.
No, és persze helyet találni nekik. Mert ezeket kidobni nem szabad, az biztos. :)
