Vihar

Itt is volt/van vihar, naná! Egyedül küzdöttem az istentelen nagy széllel, alig tudtam az ablakokat becsukni, mert a szél nyomta vissza. Emellett nehezek, rosszul záródnak, nagyok is, úgy tűnt, szét fog ázni a ház, mert nem tudom bezárni. Eltűnt a Naszály is hol fekete felhők mögé, hol ilyenbe:

Bosszússág csak, hogy a medencére terített fekete nejlon pillantok alatt lerepült, amit Jani tégladarabokkal és vaslécekkel is lerögzített a földön. Én egy ideig közelharcot vívtam a több méterszer több méteres nehéz fóliával, nem volt vicces, a szomszéd végignézte, de egyszer sem kérdezte meg, segítsen-e. No, sebaj, bepöccentem, egy mozdulattal lerántottam az egészet, benn figyel a pincében a cucc. Este Jani visszateszi vagy tesszük, ha tudjuk, mert megint nagyon fúj. Addig meg dugig lesz a medence a fűzfa levelével...juhéjj!

Nagyobb szomorúság ez itt:
A jó nehéz agyagcserepet simán borította a szél, visszaraktam szerencsétlenül járt tuját, remélem, túléli a megpróbáltatásokat.

És most az jár a fejemben, hogy Kingának nem raktam be zárt cipőt illetve egy pulóver a legmelegebb ruhájuk. Remek. Holnap reggel lehet, hogy haza kell őket hozni, ha ilyen idő lesz. Márpedig miért változna. Igaz, délután is szinte percek alatt esett 10 fokot a hőmérséklet. azt hittem, elromlott a kinti hőmérő, de nem. Szép időket élünk.

De Zita legalább már alszik. Jól lefárasztott a gyermek, pedig csak egyedül volt, egyik helyről ültünk a másikra, sehol nem volt jó neki, mindig máshová "evezett" az ölemben, minden kell neki, küzd, fújtat, nyújtózik, nagyon akar. Csak még sok minden nem sikerül. Azt hiszem, egy kicsit szenvedős időszak hajnalán vagyunk... :) A világ megváltása a mai napon (is) elmaradt, de azért egy lájtos takarításra futotta. Az is több mint a semmi. :)

Vihar után

A cím nem arra akar utalni, hogy mennyire viharos volt ez a 3 nap Jani nélkül, bár az sem volt piskóta-a szanatóriumtól azért messze jártam. Túléltem, igaz, tépett idegekkel, a leghosszabb idő eddig apa nélkül a 3 csajjal, megcsináltam, kipipa. Jani hazajött, épp' 3 lánykája nyúzza lenn a földszinten. :-)) Minden a régiben. juhéjj! :)

Így én most meg tudom mutatni nagy hirtelen, milyen a kilátás az emeleti erkélyről, vihar után.
A háttérben a Naszály. Imádom, hogy minden friss és üdezöld mostanság! :)

Forgószél

Ma érdekes jelenséget láttunk az udvarunkon délután.

Fújt a szél, de nem olyan erősen, mint szokott, elviselhető volt. Egyszer látom, hogy kint az utcán forog a homok a széltől. Pár pillanattal később a mellettünk lévő sóderkupacról ledobta a szél azt a két fatáblát, ami rá volt borítva.

Újabb pár pillanattal később látjuk, hogy az “alsó” szomszéd udvarára is odaér a szél. Felkapott egy ruhákkal jól megpakolt teregetőt (azt a két oldalsó, kihajtható szárnnyal rendelkezőt), jól felemelte, megpörgette (ekkor a szívroham jött rám, hogy átvágja hozzánk), majd leesett. Csak úgy pislogtunk a meglepetéstől, mert mi nem éreztünk semmi erős szelet. Ott, azon a ponton viszont nagyon összegyűlt a szél ereje. Érdekes volt, az biztos, de örülök, hogy nem nálunk landolt a nehéz teregetőállvány. Vagy rajtunk. :-P Most biztos nem bejegyzést írnék a blogomba… :-)