Az alábbi eset nagyon megindított, rengeteget gondolok rá szerda óta, mióta tudom, egyszerűen muszáj leírnom. Remélem, Kati és Tibi, a szülők, nem haragszanak meg érte.
Kati Gábornak (Zita keresztapukája) a húga. Első babájukat várták februárra, de egy ideje gyakran volt magas a vérnyomása. December elején volt is a kórházban emiatt, amit végül nem lehetett kezelni. Toxémiája lett, és múlt szombaton már annyira nem ment le a vérnyomása, és erősödtek a méhösszehúzódások, hogy vasárnap éjszaka megcsászározták Katit. Így, a pici Zsóka baba 31. hétre, 1670 grammal, 45 centivel jött a világra.
A Peter Cerny koraszülött mentője a legnagyobb hóban villámgyorsan ott volt B.gyarmaton, és elvitték a babát Pestre, hiszen nagyon pici. Kati egy pillanatra látta, Tibi a folyosón egy kicsit, valószínűleg inkubátorban. Egy fényképet kaptak róla akkor, és irány Pest. A pici lány jól van, ügyesen megy neki a légzés egyedül is, és már kap icipici anyatejet. Most láttunk róla fényképet, ami ma készült, de nem a szülők, hanem a nővérek, ápolók csinálták, hiszen intenzíven van a baba és még “vesztegzár” is van a járvány miatt. Így beadják a fényképezőgépet, csinálnak róla képet, csak így láthatják most a kicsi lányt. Ha minden jól megy, talán hamarosan be is mehetenek hozzá. Kati lelkesen feji a tejet a picinek, amit már oda is adnak neki, Tibi pedig viszi reggelente Pestre.
Azért írom mindezt le most, mert itt van ez a szép ünnep, karácsony, amikor általában az emberek szeretetben összegyűlnek, ez a fiatal pár pedig most rém nehéz időszakot él meg. No, nincs nagy vész, nincsenek kétségbeesve, összeomolva, talpraesettek, de valljuk be, azért mindenkit megviselne egy hasonló helyzet. nemhogy váratlanul jött a dolog, de most bizony küzdelmesen is indul a közös életük. És messze van tőlük a baba, kicsit tehetetlenek, hiszen ki kell várniuk, míg a baba egészsége érdekében közelebb kerülnek hozzá. nem csoda, ha nekik is és mindenkinek könnycsepp gyűlt a szemében a történteket tárgyalva. Ez most még az aggódó nagypapától sem szégyen. Bevallom őszintén, én is pityeregtem tegnap este, noha igazán nincs miért, hiszen minden a lehető legnagyobb rendben a picivel, Kati is lassan, de szépen épül fel a csáaszárból. De akkor is.
Én rengeteget gondolok rájuk, nagyon szorítok, hogy minél gyorsabban erősödjön pici Zsóka, hogy mielőbb megfelelő legyen az egészségi állapota, hogy hazajöhessen. És legfőkébb a szülőknek szorítok, hogy a lehető legjobban átvészeljék ezt az időszakot. Kati, Tibi, ügyesek vagytok, így tovább!!
És jövő karácsonykor Zsófiék 3. babájával együtt (áprilisban érkezik) a közös családi karácsony alkalmával már 7 pici manó zsivajától lesz hangos a ház. Úgy legyen!
