Ősz, őszi szünet

Udvar 26-án

Udvar 5 nappal később:

Drukkerek a Fradi-Vasas meccsen :-)

Zita, Csilla és az FTC esete:

Csilla 8. szülinapja

A nagy decemberi hajtásban teljesen elmaradt a Csilla-szülinapi beszámoló. Most döbbenek rá, mikor már lement egy újabb szülinap, hogy elmaradásom van...

De pótolni sosem késő.

Csilla szülinapi tortája, ezúttal cukrászdából, az ő kérésére puncs torta lett, amin jócskán meglepődtünk, hiszen ő nagy csokitorta-fan:

 Mondtam én, hogy elégedett volt! :-)

 Zitával:

 Aztán volt zsúr is, ami kicsit Zita pótló zsúrja is volt, mert neki elmaradt októberben a baráti buli, ahogy ők hívják. És mivel pótlásban nagy vagyok, hát, félig az övé is volt a zsúr, ezúttal trüffel tortával (csak lett csokis is!)

 Csilla is örült, bár itt nem látszik:

És ki sem hevertük az egyik szülinapot és az ünnepeket, újra szülinap kopogtatott ajtónkon... :-)

Csilla-zumba-Ki mit tud?

Mivel most már nyilvános lehet a videó, itt is megoszthatom középső leányom alakítását az osztályával a keddi  Ki mit tud? vetélkedőn. Csilla jobbra legszélen elöl. :-)

2. helyezett lett az osztály az alsósok között, de igazából szerintem ez mindegy is, a lényeg az volt, hogy nagyon lelkesen készültek, és szerintem nagyon jól sikerült 8 évesek szintjén nézve a dolgokat. :-)

Azóta pénteken már az oviban is vendégszerepeltek, átmentek előadni a táncot az ovisoknak is, akik nagy tapssal és kitörő örömmel fogadták az előadást. Megjegyzem, az osztályom a marionett tánccal is jelen volt. Nem tudom, mi ez, de lehet, hogy egy "turné" kezdete? :-))

Az ovisoknál annyira tetszett a népeknek a tánc (zumba), hogy kétszer is eltáncolták, a másodiknál Zita is beállt Csilla mellé. Szívem ragyogott az örömtől, :-) Videó is van róla, de egyelőre a fényképezőn. Amint sikerül feltölteni a gépre, vagy inkább a netre (nálunk több órán át tart), itt is megosztom a páros-Turi-lányos verziót.

Őszi egyveleg

Csak nekiveselkedek egy posztnak, már nem is magyarázom, hogy mit miért, nem akarok dolgokat bepótolni (ha egyszer mégis, persze annál jobb, de nem most).

Néhány fotó arról, hogy mi is van velünk mostanság, néhány pillanatkép.

Zita év elején elkezdett focizni, az ovisokkal átjár a suliba, és néhány szombaton egy program keretében járunk játékos focis tornára. Az első nekünk október 4-én volt. Itt éppen akcióban:

Előtte be kellett melegíteni, de nem volt partnere, én nagyon fáztam, örömmel rúgtam vele kicsit a bőrt, egy anyuka viszont lencsevégre is kapta:

 A sor elején:

 Akcióban ismét:

 Nem időrendi sorrendben jönnek a fotók, mert egy része nem az enyém, a nevük alapján így rangsorolta gugli barátom, én viszont most nem akarom tologatni őket, mert még elrontom.
Csilla boszijelmezben október 22-én, az utolós tanítási napon megrendezett Tökjó bulin:

Szeptember végén a közelünkben átadtak egy műfüves focipályát, az aszfaltplaccon, ahol korábban rengeteget bicikliztünk a lányokkal. Fáj, hogy nincs, de haladni kell a korral, és amúgy szép lett. Zita friss focisként részt vett a nyitómeccsen.

 Kinga ezzel párhuzamosan a falu központjában szerepelt a Szent Mihály-napi rendezvényen:

Aztán voltunk Verőcén sütizni és köveket dobálni a Dunába:

Csoportkép, amit Zita készített

voltunk néhányszor Alsópetényben is, amikor Janit vittük gyógymasszázsra, amíg rá vártunk, a lányok műsort adtak elő nekem a petényi tó melletti színpadon:

A petényi tóben rengeteg kacsa él, jól megetettük őket, éhesek voltak:

Ez ismét a nőtincsi focitorna, csak már az én fotóüm:

A nőtincsi torna utn kicsvel kezdődött a szüreti felvonulás, ahol Csilla vonult az osztályával kocsikon, az állomásokon pedig ropták a táncot a frissen lekészült népviseletben:

Mi ketten Zitával mindig vártuk valahol a felvonulókat:

cicaidill a teraszon. Lett egy új macskeszunk augusztusban, a szomszédos kempinglakó cicsu nálunk fialt le, amit mi nem is tudtunk, amikor egyszer Kinga 3 pici cicát látott felbukkanni az egyik farakás mögül. Volt öröm, nekem kevesebb, de végül össz-vissz egy cica maradt ott, a többivel nem tudom mi lett, és az anyuka is ott hagyta egy idő a csemetetét. Jelenleg Mogyi néven "fut" a macsek, jól kijönnek Gyémánttal, az idősebbik nagyon rendes vele:

Október elején Zita hatéves lett. Aznap reggel muffinokkal köszöntöttük:

Este volt az ajándékbontás:

Közben a szomszéd telken elkezdtek építeni egy házat, ami nagy szó, mivel mióta beköltöztünk, nem volt ilyesfajta mozgás, változás:

Zitát megünnepeltük a családdal:

Zalánnal, akivel egy napon született, egy év eltéréssel:

És egy hétre rá jött egy újabb duplaszülinap, sógornőm barátja és én voltunk az ünnepeltek. Na, vajon, melyik kié? :-)

Hát, igen, így:

vicceskedtek. Mi van, ha megélem? :-)))

s egy friss szerzemény, régóta szerettük volna, igaz, rendes építetettet, de most csak erre futotta: egy kandalló. Még sokszor nem tudtunk befűteni (most már hidegebb van, de valószínűleg van valami a padlófűtéssel, mert állandóan fűt, így nem hűl le a ház, ami amúgy is nehezen adja le a hőt), de az egy-két alkalom nagyon kellems volt. :-)

Töklámpás is volt, az ovisokkal közösen faragtuk:

Egyelőre ennyi. aztán hátha nem nyolc hónap múlva írok újra. :-)

Zita mesemondó versenyen

Zita volt az első gyermekünk, aki mesemondó versenyen indult. Egyik gyermekünk sem érzett még ilyesmire késztetést, Kinga egyenesen nem szeret szerepelni. Zita viszont teljesen természetesenke vette, hogy az iskolában, a Szentgyörgyi-napok keretében, óvodás korcsoportban induljon. Szerintem én jobban izgultam, mint ő, mert ő, elmondása szerint egy kicsit izgult, amíg kiállt, aztán már nem. Mikor a címet kellett elmondani, még megkérte az egyik zsűritagot, hogy inkább mondja ő, de utána gond nélkül belekezdett. A mese: A medve, a róka és a bödön vaj. Íme:

Produkcióját a zsűri a második hellyel jutalmazta, de én minden díj és jutalom nélkül is roppant büszke voltam rá, és főleg nagyon örülök, hogy a munkahelyről sikerült elszabadulni, és ott lehettem megörökíthettem az első ilyen eseményt. :)

Kinga-Csilla szülinapi zsúr-utólag

Tegnap délután végre sikerült megtartani Csilla és Kinga egybevont útó-szülinapi zsúrját. Csilláét decemberben szabad hétvége hiányában nem tudtuk megtartani, ezért vontuk egybe Kingáéval. Az először tervezett január 10-i időpontot pedig el kellett halasztani, mivel közbejött a már említett kórházi tartózkodás: sem Kinga nem volt még parti-képes állapotban, sem készülni nem volt időm arra a hétvégére, múlt hétvégén pedig mindenképpen tanulni kellett a hétfői vizsgámra: így adódott a február elsejei időpont.

És miután ilyen részletesen megmagyaráztam, miért is éppen most, akkor képekkel kísérve jöjjön az, hogy hogyan :)

Sok kép nem készült külön az ünnepeltekről, több arróol, mikor átadták a kis barátok az ajándékokat, amiket viszont nem nagyon akarok közzétenni, ezért csak azokat osztom meg, amelyek csak minket érintenek vagy nagyjából semlegesek.

A torták abszolút megoszthatóak. :) Ez itt Csilla tortája. Lóimádat továbbra is, adott volt, hogy ilyen készül. Ehhez adott volt a meglévő pónis tortaforma, és már "csak némi" plusz munkát és időt kellett rászánni, és kész is volt. :) Nem is az enyém lenne, ha valami gixer ne történt volna, szerintem látszik is, de nem árulom el, mi az. :)

Kinga Monster High rajongása miatt készült egy ilyen témájú torta is:

mikor mindenki megérkezett, kiültettük a két ünnepeltet, és egyesével átadták a barátok az ajándékokat, így sikerült minden ajándékot alaposan megnézni, mindenki örülhetett, ésnem lett az, hogy pár nap múlva valamelyik sarokból húzok elő ajándékot, mert ki tudja éppen hol bontották ki. :) Itt éppen Kinga egy brátnője által saját kezűleg faragott képet néz. A kilenc éves kislány Kinga kedvenc Monster High szereplőjét faragta bele egy falapba. Nem semmi! :)

 Ajándékbontás:

Zita kicsit elkülönült, de ő is kapott ajándékokat, ami igazán figyelmes dolog volt, és nagyon jól esett!

 Csilla először elégedetlenségét fejezte ki, hogy a torta uncsi, amit csináltam (kicsit megijedtem...), de végül elfelejtette, és ezen a képennem úgy tűnik, mintha elégedetlen lenne:

Kinga tortázás közben, kicsit szomorkásnak tűnik, de nem volt az, csak nem volt idő több fotót csinálni:

Nagyon különleges programmal nem volt időm készülni, de feltalálták magukat. Eleinte nagy hangzavar volt, az első örömujjongás után, hogy látják egymást. Aztán mindenki talált valami elfoglaltságot. Gyorsan elment az idő, azt hiszem, jövőre megnöveljük a parti időtartamát. :)