Zita megtanult masnit kötni. Rettentő büszke magára. Én meg rá. :-)
Kipróbáltuk, milyen 16 órán keresztül áram és víz nélkül lenni, és mi még szerencsések vagyunk, hogy csak ennyi ideig. Nem volt vicces. A faház megint jól vizsgázott, sokat hűltek a hálószobák, de nem lett jégverem a ház, és nagy hálaadással tartozunk magunknak, hogy beruháztunk egy kandallóba végre, ez mentett meg a teljes fagyoskodástól. Ja, és most vettem igazán hasznát annak a plusz két rózsa gázfőzőnek, amit amolyan biztos, ami biztos alapon bekötettünk a konyhába annak idején, inkább vállalva a többletköltséget. Nagy kincs volt, hogy ilyen hosszú áramszünet alatt is tudok főzni vagy vizet melegíteni (bár, víz az nem volt éppen, de ha lett volna... :-))
Most először állunk borzasztó rosszul ajándékügyben, mikor a mikulás itt toporog már, és van egy szülinaposunk: az internetes webáruház nem teljesítette a rendelést, és infót sem küldött, és jelenleg nehézkes a pótlás, az anyagi többletről már ne is beszéljünk. nem titkolom, kibőgtem magam rendesen... ennél az áruháznál sem fogok többet vásárolni, az biztos, de ez egyelőre nem segít rajtunk. Arról ne is beszéljünk a hímzett adventi kalendárimunk háromnegyede nem került elő, némi depivel indítottam a hetet eleve.
amúgy jól vagyunk. :-)
2014. december 5., péntek
2014. november 22., szombat
Csilla-zumba-Ki mit tud?
Mivel most már nyilvános lehet a videó, itt is megoszthatom középső leányom alakítását az osztályával a keddi Ki mit tud? vetélkedőn. Csilla jobbra legszélen elöl. :-)
2. helyezett lett az osztály az alsósok között, de igazából szerintem ez mindegy is, a lényeg az volt, hogy nagyon lelkesen készültek, és szerintem nagyon jól sikerült 8 évesek szintjén nézve a dolgokat. :-)
Azóta pénteken már az oviban is vendégszerepeltek, átmentek előadni a táncot az ovisoknak is, akik nagy tapssal és kitörő örömmel fogadták az előadást. Megjegyzem, az osztályom a marionett tánccal is jelen volt. Nem tudom, mi ez, de lehet, hogy egy "turné" kezdete? :-))
Az ovisoknál annyira tetszett a népeknek a tánc (zumba), hogy kétszer is eltáncolták, a másodiknál Zita is beállt Csilla mellé. Szívem ragyogott az örömtől, :-) Videó is van róla, de egyelőre a fényképezőn. Amint sikerül feltölteni a gépre, vagy inkább a netre (nálunk több órán át tart), itt is megosztom a páros-Turi-lányos verziót.
2014. november 19., szerda
Marionett tánc/Ki mit tud?
Tegnap volt az iskolában a Ki mit tud? vetélkedő. Rengeteg szuper produkciót láthattunk, köztük Csilláékat is. Kinga nem tudott szerepelni a gipsze miatt, bár utólag, amikor láttam a táncot rájöttem, hogy simán táncolhatott volna, max. kihagyja a fekvőtámaszt. Késő bánat.
A videó, amit most megosztok a saját osztályom tánca. egyelőre a Csilláékét nem teszem fel, várom a szülők beleegyezését, hogy nyilvános lehessen a videó. Remélem, hogy menni fog azért, mert nagyon arik volt a zumbájukkal.
Az én osztályom viszont remekelt, rettentő büszke vagyok rájuk, megnyerték a vetélkedőt, azt hiszem, joggal. :-) A magyartanáruk készítette fel őket, aki frissen érkezett a suliba, és mit mondjak? Profi munkát végzett.
Nos, élvezzétek ti is ennek a maroknyi gyereknek a produkcióját, nagyon sok munka van benne sok mindenki részéről. :-)
2014. november 14., péntek
Gipszes Kinga
Az első gipsz a lányok körében. Kinga karjára tegnap ráesett egy osztálytársa próba közben (Ki mit tudra próbáltak egy táncot). Fájlalta a kézfejét még ma reggel is, így orvos lett belőle. Ott meg gipsz. Igaz, csak afféle rögzítés a felső karján, mert "csak" repedés valószínűsíthető, törést nem mutatott a röntgen. Egy hét múlva kontroll, aztán meglátjuk, marad-e a rögzítés. Így megvan az első gipszes gyermekünk. Nem mintha annyira hajtottunk volna efféle tapasztalatokért, de ezt nem mi döntjük el. :-)
2014. november 2., vasárnap
Őszi egyveleg
Csak nekiveselkedek egy posztnak, már nem is magyarázom, hogy mit miért, nem akarok dolgokat bepótolni (ha egyszer mégis, persze annál jobb, de nem most).
Néhány fotó arról, hogy mi is van velünk mostanság, néhány pillanatkép.
Zita év elején elkezdett focizni, az ovisokkal átjár a suliba, és néhány szombaton egy program keretében járunk játékos focis tornára. Az első nekünk október 4-én volt. Itt éppen akcióban:
Előtte be kellett melegíteni, de nem volt partnere, én nagyon fáztam, örömmel rúgtam vele kicsit a bőrt, egy anyuka viszont lencsevégre is kapta:
A sor elején:Akcióban ismét:
Nem időrendi sorrendben jönnek a fotók, mert egy része nem az enyém, a nevük alapján így rangsorolta gugli barátom, én viszont most nem akarom tologatni őket, mert még elrontom.
Csilla boszijelmezben október 22-én, az utolós tanítási napon megrendezett Tökjó bulin:
Szeptember végén a közelünkben átadtak egy műfüves focipályát, az aszfaltplaccon, ahol korábban rengeteget bicikliztünk a lányokkal. Fáj, hogy nincs, de haladni kell a korral, és amúgy szép lett. Zita friss focisként részt vett a nyitómeccsen.
Kinga ezzel párhuzamosan a falu központjában szerepelt a Szent Mihály-napi rendezvényen:
Aztán voltunk Verőcén sütizni és köveket dobálni a Dunába:
Csoportkép, amit Zita készített
voltunk néhányszor Alsópetényben is, amikor Janit vittük gyógymasszázsra, amíg rá vártunk, a lányok műsort adtak elő nekem a petényi tó melletti színpadon:
A petényi tóben rengeteg kacsa él, jól megetettük őket, éhesek voltak:
Ez ismét a nőtincsi focitorna, csak már az én fotóüm:
A nőtincsi torna utn kicsvel kezdődött a szüreti felvonulás, ahol Csilla vonult az osztályával kocsikon, az állomásokon pedig ropták a táncot a frissen lekészült népviseletben:
Mi ketten Zitával mindig vártuk valahol a felvonulókat:
cicaidill a teraszon. Lett egy új macskeszunk augusztusban, a szomszédos kempinglakó cicsu nálunk fialt le, amit mi nem is tudtunk, amikor egyszer Kinga 3 pici cicát látott felbukkanni az egyik farakás mögül. Volt öröm, nekem kevesebb, de végül össz-vissz egy cica maradt ott, a többivel nem tudom mi lett, és az anyuka is ott hagyta egy idő a csemetetét. Jelenleg Mogyi néven "fut" a macsek, jól kijönnek Gyémánttal, az idősebbik nagyon rendes vele:
Október elején Zita hatéves lett. Aznap reggel muffinokkal köszöntöttük:
Este volt az ajándékbontás:
Közben a szomszéd telken elkezdtek építeni egy házat, ami nagy szó, mivel mióta beköltöztünk, nem volt ilyesfajta mozgás, változás:
Zitát megünnepeltük a családdal:
Zalánnal, akivel egy napon született, egy év eltéréssel:
És egy hétre rá jött egy újabb duplaszülinap, sógornőm barátja és én voltunk az ünnepeltek. Na, vajon, melyik kié? :-)
Hát, igen, így:
vicceskedtek. Mi van, ha megélem? :-)))
s egy friss szerzemény, régóta szerettük volna, igaz, rendes építetettet, de most csak erre futotta: egy kandalló. Még sokszor nem tudtunk befűteni (most már hidegebb van, de valószínűleg van valami a padlófűtéssel, mert állandóan fűt, így nem hűl le a ház, ami amúgy is nehezen adja le a hőt), de az egy-két alkalom nagyon kellems volt. :-)
Töklámpás is volt, az ovisokkal közösen faragtuk:
Egyelőre ennyi. aztán hátha nem nyolc hónap múlva írok újra. :-)
2014. március 1., szombat
Zita mesemondó versenyen
Zita volt az első gyermekünk, aki mesemondó versenyen indult. Egyik gyermekünk sem érzett még ilyesmire késztetést, Kinga egyenesen nem szeret szerepelni. Zita viszont teljesen természetesenke vette, hogy az iskolában, a Szentgyörgyi-napok keretében, óvodás korcsoportban induljon. Szerintem én jobban izgultam, mint ő, mert ő, elmondása szerint egy kicsit izgult, amíg kiállt, aztán már nem. Mikor a címet kellett elmondani, még megkérte az egyik zsűritagot, hogy inkább mondja ő, de utána gond nélkül belekezdett. A mese: A medve, a róka és a bödön vaj. Íme:
Produkcióját a zsűri a második hellyel jutalmazta, de én minden díj és jutalom nélkül is roppant büszke voltam rá, és főleg nagyon örülök, hogy a munkahelyről sikerült elszabadulni, és ott lehettem megörökíthettem az első ilyen eseményt. :)
2014. február 2., vasárnap
Kinga-Csilla szülinapi zsúr-utólag
Tegnap délután végre sikerült megtartani Csilla és Kinga egybevont útó-szülinapi zsúrját. Csilláét decemberben szabad hétvége hiányában nem tudtuk megtartani, ezért vontuk egybe Kingáéval. Az először tervezett január 10-i időpontot pedig el kellett halasztani, mivel közbejött a már említett kórházi tartózkodás: sem Kinga nem volt még parti-képes állapotban, sem készülni nem volt időm arra a hétvégére, múlt hétvégén pedig mindenképpen tanulni kellett a hétfői vizsgámra: így adódott a február elsejei időpont.
És miután ilyen részletesen megmagyaráztam, miért is éppen most, akkor képekkel kísérve jöjjön az, hogy hogyan :)
Sok kép nem készült külön az ünnepeltekről, több arróol, mikor átadták a kis barátok az ajándékokat, amiket viszont nem nagyon akarok közzétenni, ezért csak azokat osztom meg, amelyek csak minket érintenek vagy nagyjából semlegesek.
A torták abszolút megoszthatóak. :) Ez itt Csilla tortája. Lóimádat továbbra is, adott volt, hogy ilyen készül. Ehhez adott volt a meglévő pónis tortaforma, és már "csak némi" plusz munkát és időt kellett rászánni, és kész is volt. :) Nem is az enyém lenne, ha valami gixer ne történt volna, szerintem látszik is, de nem árulom el, mi az. :)
Kinga Monster High rajongása miatt készült egy ilyen témájú torta is:
mikor mindenki megérkezett, kiültettük a két ünnepeltet, és egyesével átadták a barátok az ajándékokat, így sikerült minden ajándékot alaposan megnézni, mindenki örülhetett, ésnem lett az, hogy pár nap múlva valamelyik sarokból húzok elő ajándékot, mert ki tudja éppen hol bontották ki. :) Itt éppen Kinga egy brátnője által saját kezűleg faragott képet néz. A kilenc éves kislány Kinga kedvenc Monster High szereplőjét faragta bele egy falapba. Nem semmi! :)
Ajándékbontás:
Zita kicsit elkülönült, de ő is kapott ajándékokat, ami igazán figyelmes dolog volt, és nagyon jól esett!
Csilla először elégedetlenségét fejezte ki, hogy a torta uncsi, amit csináltam (kicsit megijedtem...), de végül elfelejtette, és ezen a képennem úgy tűnik, mintha elégedetlen lenne:
Kinga tortázás közben, kicsit szomorkásnak tűnik, de nem volt az, csak nem volt idő több fotót csinálni:
Nagyon különleges programmal nem volt időm készülni, de feltalálták magukat. Eleinte nagy hangzavar volt, az első örömujjongás után, hogy látják egymást. Aztán mindenki talált valami elfoglaltságot. Gyorsan elment az idő, azt hiszem, jövőre megnöveljük a parti időtartamát. :)
2014. január 19., vasárnap
Szülinap, torták, kórház
Mint ahogy mindig lenni szokott, Kinga szülinapjával indítottuk az évet. Harmadikán, a napján köszöntöttük mi a már kilencéves nagylányt:
Majd másnap tortáztunk egyet, Erika jóvoltából, aki olvasta egy péntek hajnali FB posztomat, miszerint nem sikerült a péntek reggelre tervezett kuglóf (meglepit szerettem volna Kingának, hogy reggel az várja egy gyertyával, én ugyan már hajnalban elmentem dolgozni, de azért ők még örülhettek volna itthon), és váratlanul felajánlott egy tortát nekünk (cukrászdában dolgozik). annyit kért, menjek ki érte az állomásra, amikor jön haza, amit persze meg is tettem, így is nagyon meghatódtam a felajánláson, nagyon jól esett. :) És a torta mennyei fionom volt, és persze nagyon szép:
Ünnepelt kilenc gyertáyval:
A nagy örömködős hétvégébe még az is belefért, hogy Zitának kiesett az első foga, 5 éves és 3 hónapos korában, magasan a leghamarabb a három leány közül:
A iskolai ünneplésre legyártottam közel 50 Sacher minimuffint...
A tortázós kötelező fotó :)
A torta:
Az ünneplés jól sikerült, és már lassan a romeltakarítás is befejeződik. :)
Jövő hétvégén nagy tanulás miatt részemről szünet a bulik terén, de remélhetőleg két hét múlva szombaton pótolhatjuk a szülinapi zsúrt. És mindjárt duplán, hiszem decemberben Csilla zsúrja is elmaradt időhiány miatt, úgyhogy dupla leány-parti készül lassacskán. :) Két lánycspatnak, két tortával (persze rendelés leadva, kívánságok vannak, csak győzzem :D)
Majd másnap tortáztunk egyet, Erika jóvoltából, aki olvasta egy péntek hajnali FB posztomat, miszerint nem sikerült a péntek reggelre tervezett kuglóf (meglepit szerettem volna Kingának, hogy reggel az várja egy gyertyával, én ugyan már hajnalban elmentem dolgozni, de azért ők még örülhettek volna itthon), és váratlanul felajánlott egy tortát nekünk (cukrászdában dolgozik). annyit kért, menjek ki érte az állomásra, amikor jön haza, amit persze meg is tettem, így is nagyon meghatódtam a felajánláson, nagyon jól esett. :) És a torta mennyei fionom volt, és persze nagyon szép:
Ünnepelt kilenc gyertáyval:
A nagy örömködős hétvégébe még az is belefért, hogy Zitának kiesett az első foga, 5 éves és 3 hónapos korában, magasan a leghamarabb a három leány közül:
A iskolai ünneplésre legyártottam közel 50 Sacher minimuffint...
....amelyet végül nem tudtunk bevinni a suliba, mert vasárnap Kinga fájlalta a hasát, hétfőn sem múlt el a görcsölés, sőt, akkor már sokszor hányt is, aminek a vége hétfő este sürgősségi lett, vakbél gyanúval. Vakbélgyulladása szerencsére nem volt, de nagyon kiszáradt, kérdés nem volt, hogy bent tartják. Hétfő éjjel így beköltöztünk, mióta gyermekünk van először kellett kórházba menni. Három napig váltva voltunk vele Janival. Én estétől reggelig, ő nappal. Kedden még nem volt túl jól, kapta az infúziót, de valószínűleg az is hatott, hogy a harmadikos napközis csoport egy jókívánság füzetecskét alkotott neki, és a sok pozitív energia átmehetett a leányzó (látszik a képen, hogy serűsen olvassa az üzeneteket):
Szerdán már egyenesen jól volt, sokat rajzolt, többek között megörökítette édesapját is, ahogy a kórházi ágyon ülve hol dolgozott, hol filmet nézett, mikor Kinga pihent vagy mást csinált:
Csütörtökre minden eredménye jó volt, így jöhettünk haza! Nagyon örülök, hogy végül egész jól megúsztuk és nem lett nagyobb baj. Hétfő este azért még aggasztóbb volt a helyzet. :) Az esetnek "köszönhetően" Zita is megtapasztalta, hogy milyen az, amikor anyának kórházba kell menni egy tesó miatt (a két nagynak alapból volt ilyen helyzet az életében, Zitának, poziciójából adódóan, soha :) )
A szombatra tervezett szülinapi gyerekzsúr elmaradt, mert hagyni akartunk Kingának időt, hogy erősödjön, de most hétvégén már nem maradt el azelőre már betervezett családi ünnepelés, már csak azért sem, mert sógornőm, Kinga keresztamamija éppen szombaton ünnepelte a szülinapját, így volt miért összegyűlni.
A torta:
Eredetileg másmilyet szeretett volna Kinga, de mivel sűrűek voltak az elmúlt napok, nekem is volt vizsgám is, nem tudtam olyan toraburkolóról gondoskodni, amivel tudtam volna díszíteni, így maradt egy "átlagtorta", ami belülről volt kicsit különlegesebb, igaz, mivel nagyon hajnalban raktam össze a tortát, és természetesen le is ragadt a tészta, annyira arra koncentráltam, hogy egyáltalán össze tudjam tenni a lapokat, hogy a sorrendre nem figyeltem, pedig kellett volna, hogy meglegyen a szabályos sakkminta :)
Így nem lett szabályos. :) De ha nem szólok, kevesen veszik észre, csak én is jól meglepődtem, mikor felvágtam. Viszont nekem nagyon ízlett a tésztája, a barnához a Sacher muffinhoz is használt tejcsokis-barackos tésztát használtam, a fehérhez hasonlót, csak nem tejcsokit, hanem fehércsokit olvasztottam a tésztába, plusz lekvár. Tömörebb, de nagyon finom tésztája lett a tortának, aminek nagyon örülök, mert régóta szerettem volna olyan tésztára találni, ami nem száraz, szivacsos vagy "mammogós" :)Az ünneplés jól sikerült, és már lassan a romeltakarítás is befejeződik. :)
Jövő hétvégén nagy tanulás miatt részemről szünet a bulik terén, de remélhetőleg két hét múlva szombaton pótolhatjuk a szülinapi zsúrt. És mindjárt duplán, hiszem decemberben Csilla zsúrja is elmaradt időhiány miatt, úgyhogy dupla leány-parti készül lassacskán. :) Két lánycspatnak, két tortával (persze rendelés leadva, kívánságok vannak, csak győzzem :D)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)












