Meglepi-könyvek, medence, késés

Tegnap délután rendeltem a lányoknak három könyvet. Kingának ballagási ajándék gyanánt, a másik két lánynak szolidaritásból... :-) Kingának Ruminit, mert úgy gondoltam, vele itt lehet az ideje, hogy APG-n túllépjünk, és mivel most jelent meg ennek a sorozatnak az új része, megrendeltem az elsőt belőle, hogy egyszer eljussunk az újonnan kiadotthoz is. :) Csillának az új Bogyó és Babóca Évszakos könyvét, Zitának az új Boribont (Annipanni, mesélj nekem!). A Bookline-nál rendeltem meg, úgy számoltam, hogy jövő hét elején itt is lesz, ami pont jó, mert péntekre kellene az ajándék.

Tegnap késő este kaptam egy emailt, hogy átadták a futárszolgálatnak, a következő munkanapon hozzák is. Ó, remek, akkor hétfőn itt van, minden zsír.

Erre reggel 9 körül csörög a telefonom, a futár hív, hogy hozna egy Bookline-os csomagot... Hö. Futáréknál munkanap van?? Leizzadtam, hogy van-e nálam elég készpénz vagy beszélhetem meg a randit a futárral a faluközpontban a bankautomatánál (még szerencse, hogy az van). Szerencsémre nem volt rá szükség, volt elég kp nálam, ki tudtam fizetni a futárt. Viszont a lányokat nem tudtam távol tartani a csomagtól, rettentő izgatottak voltak. Mondhattam nekik mindenféle hablatyot, nem nagyon lehetett őket eltántorítani, hogy kibontsuk.

Kibontottuk végül a csomagot. Volt nagy öröm! Boribont azonnal elolvastuk, majd a négy Babócás meséből is kettő és felet, a harmadiknál már nem volt türelmük, meg más is közbejött.

De. A Boribon szerintem aranyos történet, az új Bartos Erika könyv is nagyon tetszik. Szerintem klassz, hogy nagy alakú a könyv, szépek a rajzok, aranyosak a történetek. A Bogyó és Babóca rajzai Csillát és Kingát is megihlették, ugyanis mindketten elkezdték másolni a kedves kis képeket: ráteszik a papírt és egyelőre így másolják. Még Csilla is, aki soha nem csinált eddig ilyet, és elég ügyesen sikerült is neki az alkotás!

Nem bántam meg, hogy megrendeltem őket. Ruminibe még nem kezdtünk bele, mert közbelépett a szomszéd...

A szomszédunk egy eredetileg magyar férfi, aki anno kiköltözött Angliába, ott lett családja, és nyugdíjas éveire költöztek vissza feleségével kicsi falunkba. Nagyon jól érzik itt magukat. A felettünk lévő két telket, ha jól tudom, a lányáéknak vették meg (vagy a két gyereknek közösen, nem tudom), de hogy mikor lesz itt ház és milyen célból, nem tudom. Mindegy is, úgyis kiderül egyszer. Az ő telkükkel szemben lévő telket viszont a John angol barátja vette meg, akik nyaralót építettek rá. Csak időnként jönnek Magyarországra, addig Johnék kezelik a "birtokot". Most viszont mi is kaptunk feladatot: megkértek minket, hogy amíg a tulajok nincsenek itt, takarítsuk a medencéjüket. A tulaj teljes egyetértésével. Cserében használhatjuk... :-)) Elvállaltuk. Nekünk megéri, nem is vitáas, nekik is megéri, mert gondozzuk, nincs elhagyatva a ház. Egy komplett, nagyobb méretű, földbe épített medencéről van szó. :)

Ma délelőtt átsétáltam a lányokkal, megnéztük, hogy mit kell takarítani, tenni-venni, azt hiszem menni fog a dolog. :)

Egyelőre még kell takarítani a medencén, meg szerintem a vizének is melegedni kell még, de Kinga azóta félpercenként mondja, hogy akkor ő most indul is fel pancsizni... :)

És a rossz hír. Jani most írta, hogy a fél egyes mallorca-i indulás csúszott, mert zuhogott az eső, és csak negyed 3 körül szálltak fel. Talán. Ezzel már nem éri el a 15.40-es genovai csatlakozást, ami által erősen esélyes, hogy ma még nem látjuk Janit...És azt sem tudom, hogy akkor mikor jön haza. Ma este van egy hete, hogy utoljára láttam, nem akarok még egy egyedül eltöltött éjszakát itt, az erdő szélén, kerítés és minden nélkül. Most hiába a vidám délelőtt, rettenetesen pocsék hangulatom van...és még anyósomék is bejelentkeztek, úgyhogy mehetek mindent összerámolni, mert elég nagy itt a rumli :( (meseolvasás vagy takarítás-ma a meseolvasást választottuk, hát, most főhet a fejem...de azért nem bánom a dolgot :) ) Csak Jani jött volna haza...fáradt vagyok. :(

ui: könyvtémához: le vagyok nyűgözve Bookline-éktól, még kicsit gyorsak is voltak... :) Kingának pedig amúgy is van félretéve kis ajándék a ballagás napjára, úgyhogy akkora is marad meglepi.

Kinga alkotásai-ismét

Kingalány csak alkot és alkot. Állandóan. Én meg csak ámulok és bámulok, hogy mi mindent tud már. Pedig lehet, hogy nem kéne csodálkoznom, hiszen édes jó anyukája is rengeteget rajzolt gyerekkorában, lehet, hogy tőle örökölte a "hajlamot". :) Mégis. Csak ámulok és bámulok. Íme, a legfrissebb művek:

Egyik nap csak úgy lerajzolta Micimackót...

...erről a festményről, amit Jani unokatestvére csinált Zorkával közösen, ajándékba Kingának. Feltételezem, hogy jó részét Johanna csinálta, de Zorka is aktívan segítkezett. Kinga nagyon örült is az ajándéknak. aztán a minap levette a hűtő oldaláról, ahová kitettük, és lemásolta. Csak kicsi volt a rajzlap, nem fért ki neki, de az arányokat is legalább egyre jobban látja. :)

Kis apróságok: kivág, cikk-cakk ollót használ, színez, összeragaszt papírragasztóval, cellux-szal, csak úgy.

vagy írogat. kis családunk cetliken, felül a már óvodai jellel rendelkező személyek, lentebb akinek nincs vagy nem tudja megmondani mi volt. :-)))

Eme műnek a története annyi, hogy pár hete nézegettük az akkor megjelent Praktika magazinban a húsvéti ajtódíszeket (amit azóta sem sikerült készíteni). tetszettek neki, és kisvártatva egy papírból készült verzióval jelent meg. A piros "gömböket" most csak odatettem, mert a vékony papírcsík már leszakadt, de javítható:

Variációk vitorláshajóra:

Ezt valami ablakdísznek szánta, talán tojások lennének, spontán kivágta, ragasztotta, csillogó matricával díszítette (csak nem akarom ablakra kirakni, mert elég nagy, fény ablakon nemigen jönne be... ;-) )

Ezek is afféle színezgetések, rajzolgatások, abszolút saját kitaláció:

És egy tündér...

...amit viszont ebből a könyből másolt ma:

Szeretem ezt a könyvet, rengeteg mindent le lehet rajzolni belőle lépésről-lépésre, annak is hasznos és követhető, aki nem nagyon jeleskedik rajzolásban. Ezt a tündért egyszer én is lerajzoltam neki, nem véletlen, hogy ezt választotta. De meglepődtem, hogy csak úgy lemásolta. :)

szeretem, ahogy a hatalmas asztali és asztal körüli kupi ellenére leül, ez az első dolga, mikor hazaér vagy udvarról bejön, és egyből alkot(gat). Szeretem, hogy nélkülem is megteszi, de örül, ha együtt rajzolunk. És az egész azért is hasznos, mert két húga mindezt látja, figyel, magába szív, tanul. Csilla is egyre többször ül le Kinga mellé, bár kiemelkedő alkotás nem nagyon születik, de ott van, és csinál valamit. Zita is állandóan arra sertepertél, természetesen mindent lever, lesodor, a kis művésznők legnagyobb kiakadására (komolyan tervezzük, hogy az emeletre költöztetjük a rajzsarkot, hogy nyugodtabbak legyenek a körülmények, csak nem tudom, hogy akkor Kinga milyen gyakran ül le az asztal mellé), de Zita is firkálgat, asztalra és földre a legszívesebben. Szerencsére könnyen moshatóak a felületek, egyelőre kár nem keletkezett.

Nekem annyi a dolgom, hogy néha nekiduráljam magam, és rendet rakjak a rajzos asztal tájékán, illetve gyönyörködni a kis alkotókban, figyelni, ahogy 3 különböző szinten fejlődnek, és nem utolsósorban, gyönyörködni a remekművekben, aminek minden darabja kis (nagy) kincs nekem.

No, és persze helyet találni nekik. Mert ezeket kidobni nem szabad, az biztos. :)