Építkezés: műszaki ellenőrzés

Tegnap délelőtt megtörtént a hibák műszaki ellenőrök általi szemléje (azta, de egyszerűen megaszontam!). A kivitelező és a mi műszaki ellenőrünk is megnézte, hogy mi is van a falakkal, és, hát, bizony, mindenki elismerte, hogy nem jó, bontani kell. Senki nem kekeckedett, a kivitelező is látta, hogy tényleg hibásak a falak, így ma megkezdődhetett a nagy Bontás. Remek. Két gyerekháló kivételével mindent bontanak... Sőt, leszedik a nappali-étkező lambériáját, mert nem elsőosztályú a lambéria. Mindent, cakumpakli. Még remekebb. A tetőtérben a tető szigetelését újra kell csinálni. A legremekebb. Komolyan, alig marad valami, ami jó. Mit csináltak itt két hónapon keresztül??

Mikor ezt Jani elmondta, megsaccoltam, hogy újabb két hónap múlva lesz megint emberi kinézete a háznak. A festőnk azonban, aki tud szerezni embereket gipszkartonozáshoz és lambériázáshoz, és akinek a munkájával, munkamoráljával meg vagyunk elégedve, tehát rábíztuk a (z újabb) helyrehozatalt, megígérte, hogy mozgósít annyi embert, hogy egy hónap múlva ismét minden rendben és a helyén legyen. És minőségileg kifogástalan állapotban.

Ezek után muszáj lesz. Több hibázást nem engedhetünk meg magunknak. Másnak pláne nem.

(tyű, de kemény voltam most. :) de nem baj, ez így van, és punktum! :) )

Építkezés: falbontás-2. felvonás

Valószínűleg nekünk ez lesz a hobbink vagy mi nem is tudnánk e nélkül élni, vagy nem is tudom, vagy csak egyszerűen mert a szakemberek rossz munkát végeztek, de: ismét bontani kell a falakat!

Az úgy volt, hogy... honnan is kezdjem? Hát, talán onnan, hogy aki nagyjából követi az eseményeket, az emlékszik, hogy decemberben vissza kellett bontani sok helyiségben a falakat, mert nem voltak egyenesek, vízszintesek. Nagy bosszúság volt, egy hónapot vesztettünk, új emberek kapcsolódtak be a helyrehozatalba, aztán úgy tűnt, azokat a hibákat kijavították, amik akkor adódtak. Akkor az volt a porbléma, hogy még a falakat alkotó alaposzlopokat nem rakták teljesen egy sorba, emiatt nem lehetett a szigetelést majd a burkolást úgy megcsinálni, hogy a falak egyenesek legyenek. No, sok-sok ellenőrzés mellett úgy tűnt, hogy ezek a hibák eltűntek, hogy sikerült egy olyan újabb módszerrel felrakni a szigetelésre először az osb-lapokat és rá a gipszkartont, amivel korrigálni lehetett ezeket a hibákat. Hurrá! Kezdtünk megnyugodni, nem olyan vészesnek látni az elvesztett egy hónapot, valamennyire kompenzál minket az építő cég (kötbér, konkrétan), tehát minden OK kezdett lenni. Legutóbb mutattam, ugye, milyen szépen haladnak már a festők, egész rendezett kinézete lett a belső, hálószobai részlegnek. Örültünk, reménykedtünk, meglesz ez, jó lesz ez!

Aztán tegnap reggel Jani úgy jött haza a telekről (reggel 7-kor már ott kezdett, hogy kivigye az alapozót a festéshez, amivel az ajtókat alapozzák a festők, és amit Jani használt még nyáron a falak külső oldalán), hogy kis wc-t és fürdőt lebontatta a festőkkel (akik amúgy más szárazburkolati munkát is vállalnak, mi eddig a festést kértük tőlük), mert a falak bizony nem voltak egyenesek. Én már akkor kiakadtam kicsit, hogy hogy lehet ez megint, de Jani akkor rohant, túlzottan sokat nem tudtunk csevegni.

Délután, mikor hazajött már azt közölte, hogy több falat is bontani kell, mert a probléma máshol is megvan. Először lefagyott szívem, lelkem, mindenem a hír hallatán, elborzadtam, hogy a szépen megcsinált, félig lefestett falakat ismét szigetelésig bontani kell, nem értettem, hogy történhet ez meg még egyszer. El is sírtam magam, mert én már nagyon költöznék, főleg az albi kisebb–nagyobb hibái és magas fenntartási költségei miatt (pl. tegnap is teljes gázzal ment a padlófűtés, mégis, mikor leültem Kinga mellé a kanapéra a nappaliban, majd megfagytam, úgy süvített be a hideg az ablaknál, rendesen dideregtem)

Sírni persze most nem lehet, cselekedni kell. Az a probléma, hogy ugyan sikerült az előző falegyenetlenséget egy olyan módszerrel javítani, hogy a fal egyenes legyen, de most úgy szögelték fel az osb-lapokat és rajtuk a gipszkartont, hogy azok további terhelésnél és a fagerendák száradása révén idővel meghajlanának, megtörnének. most képzeljünk el egy fürdőszobát, teljesen csempézve, és öt év múlva mondjuk szépen megtörik itt-ott a fuga, a csempe, behajlik a fal a terheléstől. Nos, nyilvánvaló, hogy ezt nem lehet hagyni. akár tetszik, akár nem, újra kell csináltatni. Janit is kérdeztem, hogy ő nem tudta volna-e észrevenni, de szegénykém csak arra figyelt, ami addig hibás volt, azt ellenőrizte, hogy javították-e, arra nem gondolhatott, hogy a javítás is rosszul van megcsinálva. Nincs ugyanis kimerevítve eléggé az osb és a gipszkarton, sűrűbben kellett volna felszögelni, kb. 30 centinként, most meg néhol 70 centi kihagyás is van. Remek.

ezen a képen látszik, hogy mérőszalaghoz képest mennyire be van hajolva a fal!! Egyáltalán nem fekszik rá (amúgy, ha jól látom, ez a kis fürdőnknél a zuhanyzó helye):

Az ember ilyenkor puffog (és akkor nagyon finoman fejeztem ki magam), hogy ezek az emberek most nálunk tanulják a szakmát vagy mi van? De nem igen, mert az építő cég az ország más részén is csináltatott velük ilyen munkát, tehát egyrészt nem most kezdték másrészt az építő cég sem ismeretlen embereket alkalmazott. De ha ilyen munkát végeztek itt, lehet, hogy máshol is így dolgoznak? Csak ott nem derült ki, mert a tulaj nem járt ki annyit szemlére? Kaptak egy kulcsot, megcsináltak mindent, a falakat a saját festők szépen “kozmetikázták”, aztán jött a tulaj a kulcsrakész házba, hogy hurrá, minden szép és jó? Most meg lehet, hogy dőlnek, repednek a falai? Vagy másoknak mázlijuk volt? Hát, nem tudom. Mindenesetre az egy jel, hogy a múltkori esetünknél az építő cég sebesen kiküldött ellenőröket más építkezésre is, hogy ott is előfordultak-e a hibák, tehát igencsak akkor kapták fel a fejüket, hogy hoppá, itt valami nincs rendben! Jani kinyitotta a száját, kifogásolt, és lehet, hogy ezzel nyitotta fel bizonyos emberek szemét. Kár, hogy ennek mi látjuk most kárát, de inkább most problémázzunk mint amikor ránkdől a fürdőszoba fala és többtíz vagy százezer forintos kárunk lesz. Egyébként ez véletlenül sem abból van, hogy ez gerendaház és kicsit máshogy épül mint egy tégla vagy könnyűszerkezetes! Ha valaki nem ért hozzá, trehány, figyelmetlen, akkor azt is ugyanúgy el lehet rontani, tele lehet halmozni hibával, mint bármi mást. Emlékszem, a pesti lakásunknál is mennyi probléma volt! Új építésű, 30 lakásos társasházban, az építő cég természetesen hatalmas csúszásban, igyekezett mihamarabb tető alá hozni a házat és átadogatni a lakásokat, no, ja, fizette vagy fizette volna a rakás kötbért, aztán végül minden lakástulaj panaszkodott hibákra, utólag kellett javítai vagy nem is lehetett javítani, csak a bosszúság maradt.

Van most bosszúság nálunk is bőven, de inkább most, mint később. Legalábbis ezzel tartjuk magunkban a lelket.

Egyébként egy másik érdekes pontja az ügynek a műszaki ellenőrünk, aki tegnap maga is megnézte a hibákat, és természetesen egyből “visszadobta” az egészet. A gond csak ez, hogy eddig túl gyakran nem volt kint a háznál, decemberben sem, pedig, szerintem illet volna. Jani beismerte, hogy talán abban hibázott, hogy nem “nyomta” jobban, hogy az úr hamarabb és gyakrabban kimenjen, mert akkor hamarabb kiderül talán az is, hogy nem elsőosztályú lambériát hoztak a falak belső felére! Hát, igen, tényleg nyomhatta volna Jani a dolgot jobban is, de én csak tovább háborgok, hogy könyörgöm, annak az embernek nem ez a munkája? Nem ezért fizetjük? A védőnőnk, ha mást nem is, de azt jól csinálja, hogy a településen lévő pici babák és gyermekek oltását, státuszvizsgálatait figyelemmel kíséri, szól, ha menni kell, felkeresi a szülőket, kimegy, odaadja az oltási értesítőt, stb., pedig sok gyerek van a keze alatt, töb települsé is tartozik hozzá, és túl sok pénzt nem is “akaszt” ezért”. Valami hasonlót kéne talán a műszaki ellenőrnek is csinálni, de lehet, hogy ez csak az én kósza elképzelésem és tévedek.Végül is, eddig nem volt nagy probléma az építkezésen, bár decemberben az első felvonásos falbontás már adhatott volna okot a szemlére. Néminemű, aprócska rákukkantásra a fejleményekre.

Mindegy, a helyzeten most ez nem változtat. Meg kell oldani a problémát, mégpedig sebesen. Jani reggel ismét kiment a telekre, megnézték, mit kell újra csinálni. Azóta nem beszéltünk, de tegnap úgy vélte, hogy az össze vizes helyiséget, a szülői hálót és az egész belső folyosót! A három lányszoba talán megússza, mert azt olyan ember gipszkartonozta, aki talán jól meg is csinálta. Talán. Az eddigi csapat tegnap délelőtt összepakolt és elhagyta a helyszínt, nyilvánvaló, hogy most már nem ők csinálják újra. Jani keresi az új embereket, valószínű meg is van, de majd erről írok, ha konkrét lesz. Az is biztos, hogy az építő céggel szerződést módosítunk, az anyagi vonulatán mindenképpen kell válatoztatni, ki, mit hogyan finanszíroz, stb. Mert azt szinte részletezni sem kell, hogy plusz munka valakinek újra osb-lapozni és gipszkartonozni a falakat, a villanyszerelőknek újra (immáron harmadjára) meg kell csinálni a villanybekötéseket, kábelezést, és nem biztos, hogy nagyon örülni fognak, a festőknek újra kell glettelni, alapozózni, stb. Arról az aprócska tényezőcskéről nem is beszélve, hogy ez nekünk mekkora pluszköltség, hogy tovább kell az albérletet is finanszírozni, nem egy lényegtelen tényező! Roppant vidám dolog ez!

És míg hétvégén azon problémáztunk, hogy vajon főbérlőnk Jani, aki a csempézést és padlólapozást csinálta volna a következő lépésként, vállalja-e, hogy az egyik helyiségben kicsit bonyolultabb burkolást választottam, meg egyáltalán, mikor és hogyan tudnánk megrendelni a burkolóanyagot, addig most, hogy váratlan helyzet adódott, azon morfondírozunk, hogy egyáltalán mikor jutunk megint a padlólapozás állapotának közelségébe. Hm, hm. Egyszer biztos! J

És itt van néhány kép, hogy a festők már milyen jól előrehaladtak a mennyezet és ajtók festésével (a natúr fenyőszín helyett most már a külső barna színben pompázik a mennyezet és néhány ajtó):

Festett és még nem festett plafon:

Festett szobaajtó:

A mennyezet és ajtófestést Jani szerette volna csinálni, de mostanában úgy elvan halmozva munkával, hogy a jó Isten sem tudja, mikor jutott volna oda, hogy megcsinálja. Így most csinálják a festők, amivel spórolni nem spórolunk, de muszáj haladni. Legalább ezzel... :) A festő legalább tényleg profi és szép munkát csinálnak. Bár ezen a folyosón bontani kell a falakat, egyelőre nem lesz ilyen szép, de majd egyszer csak megint lehet gyönyörködni! Reméljük. :)

Építkezés: tetőtér

Délután az épülő házunknál találkoztunk anyósomékkal, egyrészt, hogy "átadják" a náluk üdülő unokákat, lévén véget ért a hétvége, másrészt megmutassuk nekik, hol tartunk az építkezéssel.

És ha már így alakult, hogy ma megint mentünk, és ma nem is dolgoztak a fiúk a tetőtérben, én is felmásztam, hogy lássam "mi a pálya". Szerintem nyár közepén jártam itt utoljára, akkor még a ház belső részéből vezetett fel a létra. A létra továbbra is az összekötő kapocs, de már a lépcsőházból lehet felmenni, a meredekség azonban mit sem változott. Azért egy lépcső egyszer majd barátságosabb lesz. :) Fentről a lépcsőház, jobbra a létra, ahol fel lehet közlekedni:

Az emeleti fürdőszoba immáron gipszkarton borítással:

Az egyik kis szoba egyik oldala, a tetőn a szigetelés:

És a másik ablaka:

És a másik szoba, ablak alatt a légbefúvás fűtőeleme:

A padlózat még nem kész, még elég nehéz közlekedni a gerendákon, keresztbefektetett osb-lapokon, de a hajópadló már ide is megvan, lent a nappaliban várja a felhasználást. Akkor végre a nappali is kicsit barátibb képet fog mutatni, még mindig ez a legrumlisabb helyiség, de ahhoz képest, hogy talpalatnyi hely nem volt a hatalmas kőzetgyapot hengerektől és más szigetelő anyagoktól, most már szellős és tágas. :)

A tetőteret elméletileg vendégek számára terveztük, egy kis "zugban" egy minikonyhát is be lehet majd rendezni, ez azonban még nem lehet tudni, hogy teljesen mikor valósul meg. Ez egyelőre halasztott része az építkezésnek, de szállóvendégek addig is vígan jöhetnek, csak akad egy kis hely valamelyik szobában nekik! :)

Aztán évek múlva, amikor a lányok nőnek, és nem igénylik majd az állandó szülői társaságot, lehet, hogy vonzó lesz számukra a két tetőtéri szoba, ki tudja? De ez még odébb van (akkor is, ha gyorsan telik az idő), egyelőre örülünk, ha átszokunk sikeresen a földszinti "rendes" szobáikba. :) Maaajd, ha eljön az ideje.

Építkezés: szombati szemle

Mint ahogy már említettem, ma délelőtt átmentek a lányok anyósomhoz. Együtt vittük őket, nagy-nagy örömmel maradtak ott, aminek nagyon örülök, mert ilyenkor én is jobban élvezem a szusszanást, mikor tudom, hogy ők sem kényszerűségből maradnak ott, hanem most már mindketten nagy élvezettel, különösen Csilla nagy eredmény. Mára ő is megtanulta, hogy megyünk értük, és mamánál minden más, talán kicsit engedékenyebb, amit jól ki kell élvezni. :)

Úgyhogy ők maradtak, mi pedig hármasban kimentünk a telekre. Zita elaludt az autóban, így őt kint hagytuk az autóban (járt a motor, nem hűlt ki az autó, és csak a vége felé ébredt fel, amiért hálás voltam neki, mert jól esett végre gyerek nélkül is kicsit körülnézni). Bementünk, és teljesen ámulatba estünk, mert volt változás. De nézzük sorban, igaz, nem pont ilyen sorrendben akartam mutatni, de nekem a blogger előreteszi azt a képet a blogban, amit utoljára töltök fel, így állandóan figyelni kell a sorrendre. Most elnéztem, így igazából kicsit össze-vissza lett a dolog, de szerintem megbocsátható. :)

A lépcsőház, ami még le van maradva, de itt még először tudni kell, hol lesz a felfelé vezető lépcső pihenője, így ezek a falak még csak ilyen szinten tartanak szigetelés és burkolás terén:

A konyha ablaka. A mesterek éppen ekkor rakták fel az ablak fölött az utolsó lambériacsíkokat. Ahol alatta osb-lap van, oda csempe kerül (Csempéről is mindjárt még bővebben):

Ez itt már a belső, nagyobb mellékhelyiség, egy wc és bidé helye egymás mellett. Ez a helyiség még "pöttyös" falú :)

A festő éppen a mi hálónkat festette le fehérre alapozás gyanánt. Ez a réteg megmutatja az esetleges hibákat, egyenetlenségeket, amiket még lehet javítani, de nem találtunk hibát, max. a szakember láthat itt-ott javítandó részeket:

Az egyikgyerekszoba, amit már lefestettek ezzel az alapozó fehérrel, és már teljesen kultúrált kinézete van ( a hajópadló sajnos nem látszik, a festés miatt le van takarva, de hát ez a normális "eljárás" :) ):

A belső folyosó szintén lefestve fehérre, két gyerekszoba ajtaja látható még. No, ez a fehérség volt a nagyon új, ettől már tényleg pofás a kinézete a belső helyiségeknek, nagyon tetszett.! :)

Újfent a folyosó a másik végről:

És ez a folyosó a nappaliból vezető közlekedőből nézve. Jobbra látszik a mi hálónk ajtaja:

Jó volt ott lenni, a nap is sütött, jól bevilágította az egész házat, most olyan szellősebb, tisztább volt minden, köszönhető annak is, hogy a festők rendszeresen takarítják maguk után a szemetet, így az is sokat számított. A lambériázásból is csak annyi hiányzott, ami a konyhában volt, meg persze a tetőtér, de ottjártunkkor is dolgoztak rajta a fiúk. A pincében pedig a villanyszerelők dolgoztak, még koradélután is, mikor Jani visszament lemérni a csempézendő helyiségeket.

A telekről ismét bementünk a váci csempeboltba, ahonnan jó eséllyel vesszük majd a burkolóanyagot, hogy egy-két apróságot megnézzek, árakat egyeztessek. Lehet, hogy módosul néhol a csempeválasztás, mert sikerült egy-két esetben elbizonytalanodnom. Nem sokáig lehet már bizonytalankodni. :)

Így ma este újra előveszem a csempeterveket, és azokban a helyiségekben, ahol eddig sem voltam 100%-ig elégedett a választással, ott újratervezem. Inkább most, mint hogy később megbánjam. Úgyhogy már azt hittem, hogy megvagyok a csempével, de mégsem. De nem bánom, mert lehet, hogy mégis bekerülhetnek a nagy kedvenc csempéim (ha Janit is meg tudom győzni :-)), a homlokráncoló pénz-és építésügyi miniszterünket, mellesleg joggal ráncolja azt a bizonyos okos homlokot :) ). A konyha teljesen megvan, ma eldőlt az étkező, talán a nappali, a benti nagy fürdő, a kinti kis wc, és a közelekdők. A kinti kis fürdő és a benti nagy wc kérdéses. Tudott valaki követni? :-))) /nem kell ám visszamondani ezt az egészet :)/

ehhez képest a falak színének kiválasztása már gyerkjátéknak tűnik. Ahhoz is kaptunk színpalettát, az valahogy nem okoz ekkora fejtörést. Talán azért is, mert ha mégsem tetszik, akkor idővel könnyen átfesthető. A csempe és padlólap viszont hosszabb időre szól.

No, megyek, mert legkisebb csemete ébredezik koraesti sziesztájából. Amiért csendesebb a ház, azért még maradt ellátandó gyermek! :-))

Építkezés: több változás

Megint abban a helyzetben vagyok (szerencsére), hogy iparkodnom kell az építkezős beszámólóval, mert komolyan lemaradok. az pedig megengedhetetlen! :-))

A villanyszerelők felszereltek lámpákat a pincében, úgy mint a dolgozószobában:

Garázsban:

a lelógó fehér cső a központi porszívó csöve (ezt nem a villanyszerelők "művelték", hanem Attila, aki a fűtést és vizet szerelte/szereli a házban (legalább is remélem, hogy írom a dolgot, megint nem volt idő átbeszélni Janival az összes képet, amit késő este, majdnem éjszaka készített a házban)

Ééééés, megérkezett a légbefúvás "lelke", a hőcserélő egység, ami az egész légbefúvásos fűtést, levegőcserét működteti! Ehhez a fűtésrendszerhez nyertünk pénzt az államtól, fűtéskorszerűsítés címszóval, Jani még augusztusban adta be a pályázatot, októberben befogadták a pályázatot, és kicsivel később megtudtuk, hogy kaptunk pénzt. Enélkül nem tudom, hogy hogyan fizettük volna ki ezt az egységet, ugyanis ez a gépezet a "nehéz eset" anyagi szempontból az egész légbefúvásban. :)

Együtt a kazán és a hőcserélő, ja, és itt is lámpa és központi porszívó lelógó csöve :) Van itt minden! :)

Elméletileg hétvégén indul a fűtés a házban, ami azt jelenti, hogy lezárul a két szint (földszint és tetőtér), ez az alapfeltétele a dolognak.

ez már tetőtéri csendélet, ahogy kerülnek be a belső falak vázai, és sok helyen fent a szigetelés a tető belső felén

Középpontban a létránk, tá-dámm! :)

Ez itt pedig lent, a földszinten a belső folyosó, ahonnan a szobák nyílnak. Elkészült a gipszkartonozása ennek a helyiségnek is. Ide, a jobb oldalra tervezünk végig ikeás gardróbókat, ott, ahol nincsenek szobaajtók, azért sincs középen az ablak. Azért elég optimisták vagyunk, hogy az építkezés után még lesz pénzünk egyrészt gardróbot venni, másrészt megtölteni ennyi ruhával. :-))) Khm. :)

Ugyanaz a folyósó, csak Jani átment a másik végébe. Jobb oldalt a kékes falú helyiség a belső, nagyobb wc, ide vízálló kék gipszkarton borítás került. Jobbra, mellette van a nagy fürdő, de az nem látszik most a képen. A kis bemélyedés, ahol a piros csövek vannak tároló lesz, annak a hátsó falában fut egy csomó cső, de most már ez is el van takarva. Hihetetlen, hogy nemrég még egy hatalmas csőkáosz volt a ház, és most kezd valahogy letisztulni! :) Tovább, eggyel "feljebb" a pöttyös ajtófélfa már a közösségi térbe vezető folyosó, erről a folyosórészről nyílik a mi hálónk is, egy vékony csík erejéig látszik annak az ajtónyílása is.

A kép bal sarkában két ajtó látszik keskenyen, ezek a (talán) Zita és (tuti)Kinga szobái, kicsit távolabb pedig a (talán) Csilla szobájának ajtaja:

Jani kedden elment a festők teherautójával, és vettek néhány szobaajtót (itt a Zita-Kinga szobánál már fent vannak):

Amint elkészült a gipszkartonozás a szobákban, máris jöttek a festők, és elkezdtek glettelni. Ezek a pöttyök kivételesen nem a koszos fényképezőlencse miatt vannak, ezek a falon találhatóak, és határozottan jót jelentenek! :)

Ha el tudjuk indítani a fűtést, a falak is gyorsabban száradnak majd.

Ez pedig egy korábbi kép a konyha állásáról, itt már felkerült az osb-lap borítás, ahova csempe kerül majd, a felső részen itt is lambéria lesz:

további fejlemény, ami engem érint igazán, hogy kiválasztottam a csempéket, padlólapokat, izzadságos munka volt, de ugyanakkor olykor élvezhető is, hiszen itt már némi kreativitásra van szükség. Megvannak a jelöltek, de állandóan gyötör a kétség, hogy jók lesznek-e, hiszen a házat sem látom sosem, hogy könnyebb lenne beleélni magam. No, mindegy, ezt most így tudjuk csak csinálni. Janival a héten egy este sem tudtam átbeszélni a választásaimat (mert azért "mellékesen" őt is megkérdezem, egyetért-e, nagyon rendes vagyok :) ), mert vagy átaltattuk az estét, éjszakát (hétfő-kedd), vagy késő este, éjszaka jön haza (szerda, ma, holnap). Majd hétvégén, reméljük. Csak optimistán, csak optimistán! :-)))

Építkezés: gipszkartonozás, tetőtér, hajópadló

az egyik lányszoba elkészült gipszkarton borítása (ezt végre "átvette" Jani, azaz rendben vannak) A képminőségért elnézést, a gépet takarítani kell, majd orvosoljuk a dolgot. azért talán látszik a lényeg:

Másik szoba, de ugyanolyan borítás már a falakon, és hajópadlózás elkezdése
A szülői háló is kapja a gipszkarton burkolatot
Kissé prózai, :) de a házépítésnél elkerülhetetlenül ezt is meg kell csinálni: bekerült mindkét mellékhelyiségbe a wc-tartály, hogy lehessen falazni. ez a nagyobbik mellékhelyiség, itt lesz egy bidé is, a másik "keret" annak a helye:
az egyik gyerekszobában fektetik a hajópadlót:
Itt is hajópadló:
Itt is hajópadló lesz, itt még csak a gerendák a földön

A tető belső szigetelése az egyik tetőtéri szobában:

Építkezés: belső falak építése, javítása

Az év utolsó napjaiban is nagy erőkkel épül a házunk, hatalmas lemaradásban vannak a munkával, ezért muszáj.

Arról írtam már, hogy a gipszkartonos falak egy jó részét le kell bontani a szigetelésig, és újra fel kell rakni, mert ferdék. Azaz, vannak falak, ahol mondjuk egy szekrény felül “felfeküdne” a falra, alul viszont rés lenne. Ezeket a hibákat kezdték el kijavítani a fiúk, új emberek is beszálltak, hogy haladjon a dolog. Elvileg, ha nem lett volna ez a gigaméretű hiba, a falak-legalábbis a földszinten-talán már készen is lennének. A gondunk “csak” az, hogy ugyan határozottan javult a munka minősége, még mindig nem tökéletes. Tegnap Jani volt kint festőkkel, akiktől árajánlatot kért mind a “rendes” vakolt, mind a lambériázott falak festésére, és mikor megnézték a falakat, a vízimérték még mindig mutatta a hibákat. mondani sem kell, hogy Jani-fogalmazzunk finoman és visszafogottan-“kicsit” bosszús lett. Kiderült, hogy a hiba azért van, mert annak idején, mikor berakták a belső falak vázait jelentő faoszlopokat, azok nem kerültek sok helyen egy sorba. Tehát, ha az ember “benézi” őket, nem takarják egymást. Természetesen nem mindenhol, és nem is óriási csáléságról van szó, épp' csak annyi, amennyi most megnehezíti a további munkát.

Ennél a pontnál nekem lelkiismeretfurdalásom lett, hogy korábban ezt mi miért nem néztük meg. Rágódtam is rajta egy kicsit, hiszen a mi házunk, nekünk kell résen lenni.De ez nem ér, hiszen Jani így is rengetegszer jár ki, ennél többet a két munkahelye és “mellesleg” kis családja mellett már aligha bírna. Aztán rájöttem, hogy ezt nem nekem kellett volna megnézni, hanem annak, aki építi. Persze nekem így utólag evidens, hogy azt ellenőrizhettem volna én is vagy Jani, de nekem csak utólag evidens, mert én nem vagyok szakmabeli, nem értek a gerendaházak építéséhez (ezek után kitanulom a szakmát). Azt hiszem, hogy annak, aki elvileg ért hozzá, annak kellett volna, hogy evidens legyen, azért bízzuk rájuk a munkát, azért fizetünk sok-sok millió forintot, stb. De lehet, hogy nincs igazam. Persze egy építkezésen előfordulnak hibák, azért kell rendszeresen kijárni, figyelni (ha pl. Jani nem jár ki annyit a házhoz, mint amennyit, akkor ez ki sem derül, csak majd amikor bútoroznánk vagy más egyéb dolog miatt, tehát alapvetően még szerencsésen időben kiderült a turpisság). Mi a gerendaház építő céget választottuk meg, miután Jani hónapokon keresztül figyelte a gerendaházas fórumot, ahol sok-sok ember osztotta meg tapasztalatát. Az ott olvasott információ alapján szűkült a kör, majd végül tavasz elején maradt a “miénk”. A gerendaházas cég (akinek a nevét talán majd a végén elárulom, egyelőre megvárjuk, hogy milyen szájízzel fejezzük be az építkezést) helyi vállakozókkal dolgoztat, hiszen ez észszerűbb megoldás, tehát őket nem mi választottuk konkrétan, de ez teljesen mindegy, mert ha mi választjuk, mi is referenciák, elbeszélgetés alapján választunk, mint ahogy ezt eddig is tettük, a hibás döntés benne van a pakliban. De ez nem is lényeges, hiszen valakit valami alapján ki kell jelölni, a munkát meg kell csinálni. És itt most lényegtelen az is, hogy ez gerendaház, a téglafalakat is el lehet rontani, ha nem a megfelelő ember csinálja.

Az építő cég, azt hiszem, most mindent megtesz, hogy rendbehozzák a dolgot. Az ő híre is csorbát szenved, ha nem jól dolgoznak az emberek. Ezért az építő cég vezetője heti 3szor jön ki ellenőrizni a munkát, és megegyeztek Janival abban is, hogy hogyan kompenzálnak minket az elhúzódó munkálatok miatt. Mert azt szerintem nem is kell bőven kifejtenem, hogy nekünk mekkora plusz anyagi terhet jelent, hogy nem tudunk költözni, hiszen tovább kell az albérletet fizetni (növekvő rezsiköltséggel, hogy beköszöntött az igazi hideg L) és a törlesztést fizetni, ami nagyon-nagyon sok. A karácsony is megviselte a pénztárcánkat, hiába nem halmoztunk el senkit ajándékkal, mégis. Jani feszült, nagyon, és már erősen sejthető, hogy januárban nem sokat látjuk: vagy mert dolgozni fog, hogy a közeli jövőt átvészeljük vagy az építkezésen van, hogy több hiba-lehetőleg-ne legyen.

Pozitív azonban, hogy január közepére-elvileg-csak elkészülnek a falak a földszinten. A tervek szerint, amint elkészül egy szoba, “adják is át”, hogy lehessen a következő munkával folytatni, mint padlólapozás, festés, stb. Innentől kezdve fokozottan érvényes, hogy hisszük, ha ott tartunk, de még mindig pozitívan állunk a dolgokhoz, egyrészt mert muszáj, másrészt azért nem menthetetlen az ügy, azaz látjuk a fényt az alagút végén. :)

Holnap Jani visz fényképezőgépet magával, így lesznek friss képek a belső falakról. Azokat mindenképpen szeretném még holnap feltenni a blogba, noha nyakig ülünk a szilveszteri készülődésben, márcsak azért is, hogy ezekkel a képekkel zárjuk az idei építkezős sorozatot. Meg különben is, pozitív bejegyzéssel kell “évadot” zárni, azt kell látni, mi az amiben haladtunk.

Addig pedig a hófödte ház, még karácsony előttről, bár kicsit hasonlóan nézhet most is ki, mert esett hó rendesen tegnap éjszaka. Kívülről most nincs változás, maximum a hó. :-)) Olyan még nem volt rajta. :)

Építkezés: vakolás, csempézés, lambéria

A minap Jani szétszedte az udvaron a hintát. Először azt hittem, hogy csak magukat a hintákat hozza be, aztán meglepve tapasztaltam, hogy szétszedi cakumpakli a vázat is. Már majdnem felháborodtam, hogy szegény gyerekek akkor most hogyan hintáznak vagy ekkora plusmunkát akar magának tavasszal, hogy azt is össze kell rakni?

Aztán gyorsan leesett, hogy a hintaállványt bizony itt már nem rakjuk össze, csak a saját udvarunkon.

Jó érzés volt arra gondolni, hogy ez már a költözés jegyében történt.

No, de azért a bőröndökért még nem kell rohannunk, olyan nagy hirtelen nem költözünk még be. Mert most egy icipicit hátrafelé is haladunk. Azért csak egy icipicit (ami amúgy elég bosszantó eset), mert más téren viszont pozitív irányban megy a menet. No, de szépen sorjában.

Jani, a főbérlőnk, ma dolgozott idén utoljára a házunkon. Bejött a nagyon hideg, kint már nem lehet dolgozni, mert minden megfagy. Így "letették a lantot" kis időre, leghamarabb januárban folytatják, ha az idő engedi.

amit viszont sikerült megcsinalniuk, az a teljes kinti vakolása a pincének. Most már a hátsó részen is be van vakolva a fal:

Beépítették az egyik garázskaput, mert arra egyelőre nem lesz szükség, és nem akartunk most garázskapura költeni. A garázsok előtt már nem sikerült a betont lerakni, csak kavics és sóder került le, a hideg miatt ezt el kellett halasztani.

A befalazott és az éppen nyitvalévő garázskapu:

Csak sötétedéskor sikerült Janinak képet csinálni a lezárt garázskapuról, nem a legjobban adja vissza a dolgot, sőt, úgyhogy ezt pótoljuk világosban készített képpel. Odabent az ácsok még dolgoznak a falak belső burkolásán:

Ééééés, ez itt már kérem szépen részlet a lambéria burkolatból, ez fog látszani a nappali-étkező terében, csak olyan színű lesz, mint a külső falak:

A nappaliból nézve a kamra oldalfala lambériázva (részben még csak persze), jobbra a bejárat a nappaliba a közlekedőből:

Nos, a belső falakkal kapcsolatban annyi a hír-és itt jön a történet, hogy miért a hátrafelé haladás-, hogy a gipszkartonnal borított részeket sajnos le kell szedni, és szinte teljesen újra kell csinálni, mert ferdék lettek a falak. Múlt héten vette Jani észre, lett most egy csapatváltás, új emberek kezdték el kijavítani a falakat. Nem tudom pontosan mekkora falfelületről van szó, de mikor már én ott jártam, akkor is elég sok helyen felkerült a gipszkarton. Ahol bontani kell, ott megint szigetelésig vissza kell mindent szedni... Hát, elég bosszantó, de a jó hír, hogy dolgoznak vele, javítják a hibákat, és csak nagyon remélni tudjuk, hogy január elején ugyanúgy fogunk állni, mint ahogy terveztük. Egy másik csapat csinálja ezzel párhuzamosan a lambériázást (mert ugye, úgy van, hogy a nappali-étkező-közlekedőben lambéria lesz a falon, mindenhol máshol gipszkarton, azaz normál festett falak).

és, amit még a főbérlő Jani megcsinált, hogy lerakták a padlólapot a pincében a háztartási helyiségben

A., a fűtés-és vízszerelő felrakta a radiátorokat a pincében, ilyet, mint a dolgozóban:

Ennyi most nagy hirtelen, a napokban belül lesznek még változások, arról majd időben jelentek, kívül nem sokat változik most a ház.

Építkezés: falak belső burkolása, csempe, pinceszigetelés

Rendületlenül folyik a munka a háznál, kívül-belül egyaránt, de főleg belül, mert ott nem zavar sokat az időjárás.

A belső, szobák előtt húzódó folyosón már felkerültek gipszkartonlapok a falra. Ezen a folyosón egyébként innen nézve jobb oldalon gardróbszekrények lesznek (egyszer, tervek szerint...::)) )

A közösségi részt és privát részt összekötő közlekedő is "burkolódik" már gipszkartonnal:
A pincében csempe került a háztartási helyiségnek a falára. Ide érkezik (de lehet, hogy már e bejegyzés írásakor meg is érkezett) a kondenzációs kazán, de később itt lesz a légbefúvás hőcserélője, illetve a mosógép is itt zakatol majd lent. egyszerű, akciós, rémóccsó csempét választottunk ide, lentre, és még jól is mutat. Állítólag. Én majd leghamarabb vasárnap láthatom. :)
3 oldaról le van szigetelve a pince hungarocellel.
Holnap érkezik az egyszem garázskapunk, a másik garázskaput befalazzák (ideiglenesen, persze), addig, amíg egy második autó nem érkezik a családba. Úgyhogy még egy jóóóóó ideig be lesz falazva az a kapu... :-)

Most pedig jobbra el, mert ma már elkezdünk készülni a szombati családi szülinapi partira, Ma már sül a torta tésztája, ami egy számomra rendkívüli projekt lesz, de majd beszámolok róla. Ígérem, akkor is, ha totál elrontom az egészet. :-)))