Mivel Ági és Edith is kérték a receptjét a tortának, megosztom mindenkivel a receptjét.
A tészta maga 6 tojásból készült piskóta, ennek most nem írom le a receptjét. A torta egy olyan tortaformában sült, amit eddig nem próbáltam. Jani egyszer ugyanis olyan tortasütőt vett nekem (mikor a régiben állandóan odaégett a tészta), amibe lehet tenni egy kalapszerű betét, és elméletileg ezáltal emeletes tortának nézne ki a torta. Most először sütöttem ebben, de egyelőre nem vált be a dolog. A "kalap" közepébe került ugyanis a legtöbb tészta, a "pereme" vékonyabb lett, és mivel a sütőm sem a legjobb, az jól meg is sült, szárazabb lett, itt-ott le is tört. Nagyon sajnáltam a dolgot, de igazából nem kell elkeseredni, tanultam belőle, hogy több tészta kell így a formába, hogy ne legyen vékony az alsó szintet jelentő része sem a tortának. Legközelebb tudni fogom, és örülök, hogy nem "élesben" próbáltam ki, mondjuk akkor, amikor sok vendég is jön. Ezúttal kénytelen voltam letörni a "karimát", így kb. egy 18 centi átmérőjű tortánk lett csak, amihez a krém is sok lett, de nem aggódok amiatt sem, hogy rajtunk marad a krém: vagy a lányok kanalazzák be magában :-) vagy a levágott piskótadarabokkal együtt poharakba rakom, így kisebb édességetadagokat kapok.
És akkor jöjjön a krém receptje.
Puncskrém
Hozzávalók:
- 2 tojássárgája
- 1 meggybefőttnek a leve, de el bírom képzelni, hogy más "piros" gyümilével is finom, mondjuk eper vagy málna
- annyi tej, hogy a befőtt levével fél literre egészüljön, ez nekem most kb. másfél deci lett
- 1 kevés rumaroma (most csak szemre öntöttem bele, kb. két evőkanál lehetett, de lehet több is, és akkor karakteresebben rumos íze van
- 10 dkg cukor
- 1 főzős puncs pudingpor (én Dr Oetkert használtam)
- 1 200 grammos teavaj
Elkészítés:
A tojássárgákat, a tejes befőttlevet, a cukrot elkeverem a pudingporral, majd állandóan kevergetve sűrű krémet főzők belőle. Ezután hűlni hagyom, néha közben is megkeverem, hogy ne csomósodjon (ha sietek, hideg vízbe állítom a lábast), mert teljesen ki kell hűlnie, hogy a vajjal összekeverve a vaj meg ne olvadjon (én már jártam így párszor, meg is tanultam a leckét, jó ideig nem tudtam a krémmel dolgozni, mert folyós lett :) ).
Míg hűl, a vajat habosra keverem. Én gépi habverővel szoktam csinálni, addig habosítom, míg szép fehér lesz.
Ha a főzött krém teljesen kihűlt, összekeverem a vajjal, és lényegében kész is a krém, lehet felhasználni.
Én csak három lapra vágtam a tortát, megtöltöttem, és mivel maradt bőven krém, kívül is bevontam, rózsákat is nyomtam rá nyomózsák segítségével. A kamrában véletlenül találtam egy doboz Bonbonetti ostyarudat, azokat állítottam az oldala mellé, de nem is tudtam teljesen beborítani, annyi nem volt. Sebaj, a közökbe nyomtam újfent rózsákat. :) Amúgy Kinga és Csilla legfőképp a rudakra hajtott, ha nem vagyunk résen, leeszik a torta oldaláról az összeset. :) És ha belegondolok és újranézem a képet, nem is lett csúnya. Csak azért írtam a tessék-lássék módon díszítést, mert a szülinapi tortákkal rengeteget dolgoztam, ahhoz képest most ezt csak úgy "összedobtam". De mint tudjuk, nem mindig az a jó, ami bonyolult. Meg amúgy is: ez "csak" "félszülinap" volt, nem is volt igazán "hivatalos" a torta. Úgy "illik", hogy az "igazi" torta legyen a munkás, hamár kacifántosabbat akarok alkotni.
A krémről még tudni kell, hogy egy ideje az ilyen krémeket szigorúan teavajjal készítem, mert teljesen már íze van, mint a margarinnak. Tavaly csinált Zita keresztanyukája, Zsófi isteni finom narancsos csokikrémes tortát (aminek azóta megvan a receptje, mármint a krémnek, az az érdekes, szerintem azt is megosztom majd a "közzel", anélkül, hogy nagyon gasztroirányt vennék, bár ez sem baj, mert az annyira finom), én meg csak áradoztam ,hogy milyen finom, de amikor én csináltam, akkor olyan "margarin"-íze lett. olyan nagyon áthatóan cukrász íze volt a krémnek, amiket én a cukrászdákban sem szeretek. Sajnos, nem sajnos, ilyen finnyás vagyok, valahogy azokat a vajas krémeket nem szeretem. A Zsófién azonban nem lehetett semmi ilyet érezni, pedig recept szerint vaj volt benne. Kiderült aztán, hogy ő bizony nem margarint, hanem teavajat használ, és attól van olyan lágy íze a krémnek, hiszen az eleve kicsit tejes ízű. Eleinte azt hittem, hogy ettől jó drága lesz a krém, de kitapasztaltam, melyek az olcsóbb, de finom teavajak, azóta nem sajnálom rá a pénzt, egy krém ennyit megér (krémes sütit, tortát sem sütök gyakran)Én a Cora saját márkás, Winny vaját használom, mivel Jani legtöbbször ott vásárol, de jó tapasztalatom van a Liddlis vajjal is. Ezeknek az ára is megfizethető, nem szükséges nagyon márkás teavajat használni, persze lehet, de az íze így is remek.
Mióta én ezt tudom, minden ilyesfajta krémet teavajjal csinálok. nekem jobban ízlik, de természetesen, mindenki maga dönti el, hogy melyik verzióra voksol. Ja, és aki szereti, tehet mazsolát is a krémbe, én sajnos kénytelen vagyok mindig elhagyni a mazsolát, mert szerintem ötünk közül csak én szeretem, mindenki más antirajongó, de szerintem finom lehet benne.
