Hú, de izgultam ma! Nagyon! Hogy megjön-e Kinga jelmeze. Elvileg csütörtökön feladták Pécsett, pénteken vártuk is, de nem jött. Ma egész nap figyeltem, nehogy ne vegyem észre a postást, azt sem tudtam melyik hozza: a "normál", leveleket is hozó vagy aki a csomagokat autóval szokta kihozni. Senkitől nem jött egész nap semmi.
Teljesen magam alatt voltam. Egész úton az oviba készültem, hogy fogom Kingát vigasztalni, tudtam, nehéz menet lesz. Próbáltam kitalálni, milyen alternatívát találjunk jelmez ügyben, volt is ötlet, de tudtam, Kinga nehezen fogja elfogadni. Ő Jázmin szeretett volna lenni és slussz.
Mikor Kinga öltözött, befutott a Gergő anyukája, aki "mellesleg" a "leveles" postásunk. Éppen kérdezni akartam tőle, hogy nem volt-e ma nagyobb levelünk vagy csomagunk, mikor már mondta is, hogy van egy kisebb csomag az autóban, mindjárt hozza. És, hát, természetesen a jelmez volt, épen-egészségesen, félig-meddig utolsó előtti pillanatban megérkezett.
Hű, de megkönnyebbültem!
A jelmezt tüstént felpróbáltuk (persze miután hazaértünk), tökéletes rá, nagyon boldog. Most is abban táncol. :)
Csillának szinte majdnem ugyanilyen jelmeze van, kis színeltéréssel, de ugyanaz mondhatni.
Ő viszont nem akarja felvenni... Remek. Bár számítottam rá, azért szorítom a fogam, mert ugyan nem vagyonokat, mert használt jelmez, de kis adag pénzt kiadtunk érte. De annyira határozottan mondta, hogy Jázmin akar lenni, muszáj volt cselekedni. Ha nem veszek, gondolván, hogy úgysem veszi fel, akkor meg tuti olyan kell neki, mint Kingáé... Szóval, azért illik kicsit bízni a dedben. Nos, úgy tűnik, a ded visszaél a bizalommal, de sebaj, holnap új nap jön, hátha még az oviban kedvet kap felvenni. Ha nem, nem erőltetjük, jövőre talán jobban belejön az oviba és a farsangolásba. :)
