Ahogy Kingának magyarázom ezt a “feles szülinapot”: már hatot lapoztunk Csilla 2. szülinapja óta a nagy naptárban, és még hatot kell, hogy 3 gyertya legyen a tortáján. hát, ez is eljött, hihetetlen, hogy még szinte ma volt, hogy éjszakáztam a két hónapos Zita mellett, hogy Csilla szülinapi bulijára minden meglegyen, és mégis elröpült fél év azóta. ez van.
Csilla pedig rengeteget fejlődött. Mondhatnánk, ez a dolga, mégis csodálattal nézem újra, hogy Kinga után ő is egyre okosodik. Elsősorban a beszédfejlődés a jelentős: mondatokban beszél, kötőszavakat használ, magyaráz, ok-okozatot kifejez. Ami érdekes nála, az az elváló igekötők használata: azaz nála még nem válnak el, pl: “nem felvegyed Zitát!” Sokszor megakad, mert nagyon akar valamit mondani, de olyan gyorsan nem találja a szavakat, ilyenkor kicsit szuszog az igyekezettől, imádom! de azért valahogy mégis elmondja, én legalábbis mindig megértem (no, de ez a dolgom, mondhatnánk)
A játéka is fejlődik: leginkább babázni szeret, babakocsizni, újabban labdázni, a hinta nagy favorit, motorozni is szeret, de a bicikli és a roller annyira nem hatja meg. Kinga révén sokkal hamarabb elkezdett részt venni a társasjátékokban: kitűnően emlékszik a kártyákra a memóriajátékokban, bár a szabályokat nehéz vele betartatni. kinga ki is akad sokszor, ha Csilla “renitenskedik”, és hamarabb fordít pl. lapot vagy nem fogja fel a szabályokat.
A színeket most tanuljuk. szerintem nagyon sok színt felismer már, tehát tudja, hogy az övé a piros hinta, kingáé a sárga, de ha rákérdezek mostanában valaminek a színére, akkor vigyorog, de nem mondja meg.
nagyon szeret meséket hallgatni. aktuális nagy kedvenc az Anna, Peti és Gergő könyvek szinte bármelyik története, de főleg a Pók a piros sapkában, a Világgá megyek és Partedli címűek. Ez utóbbit ő maga is “olvassa”: emlékszik, melyik oldalon mi van nagyjából, és kicsit hiányosan ugyan, de elmondja. Ilyenkor is zabálnivaló, különösen, amikor komolyabb szókapcsolatokat mond ki édes kis hangján. szereti még a Bogyó és Babóca és a Boribon-meséket is.
Újfent Kinga hatása, hogy ő is nagyon szereti a Disney hercegnőket. Neki Hófehérke a kedvence, de a rajzfilm szerintem nem túl gyerekbarát, így próbáljuk minél kevesebbet nézni. szokta mondani, hogy fél a banyától, így hanyagoljuk ezt a mesét. Ettől függetlenül most már Csillának is van egy Hófehérkés kis törlőkendője: ez és a Hófehérke baba szinte állandó útitársunk.
Szobatisztaság: nappal, ébren tökéletesen szobatiszta, alvásokhoz kap pelust. Erről írtam nemrég, hogy rengeteget iszik, így nem tudjuk éjszakára elhagyni a pelust.
Az evőkéje borzasztó. Alig eszik meg valamit, ami a rendes kajákat illeti. De még a kedvencnek vélt dolgoknál is előfordul, hogy mégsem tetszik neki pillanatnyi hangulatingadozás miatt. Amiket nagyon szeret: a húsleves, a zöldségleves, de általában csak a leve, esetleg tésztával és nagyon esetleg főtt hússal; a sült krumpli, a pácolt, roston sütött húsok, tonhalkonzerv, savanyú uborka, dinnye, eper, banán néha (ha öntök rá kis csokiszószt-én már a cél érdekében bármit), Actimel, pudingok, krémtúrók, túró rudi persze, sajt, néha párizsi, és egész sokat eszik a felkockázott paradicsomból is. Ez nem tűnik olyan kevésnek, de nem is sok: ezt kombinálni nagy fejtörést okoz. 3 gyermekem közül ő legrosszabb evő, de Kinga is hasonló volt ilyen idős korában, csak remélni tudom, hogy javul a helyzet.
A másik dolog, hogy háklis is evés terén(is): a sajtot pl. nem lehet akárhogy vágni, lehetőleg pont négyzet legyen, téglalap már nem jó, ne legyen túl vastag. lyuk ne legyen benne, a széle ne legyen cakkos, ja, és nagy szelet legyen. Van, hogy 5-6 szeletet is levágunk, mire hajlandó megenni egyet, de még akkor is ki kell harapnunk a lyukat belőle. Kész őrület. A palacsintát is csak úgy eszi meg, ha előtte a két végét leharaptam.
Ez a hálkisság előjön az élet egyéb területén is. Sokszor nem mindegy, ki adja rá a ruhát, kivel megy pisilni, ki teszi be és ki az autósülésbe és satöbbi.
Nagyon apás az utóbbi időkben, Jani már nemes egyszerűséggel a kis árnyékának tekinti Csillát. Nem könnyű neki, hogy engem lefoglal Zita, próbálja a másik szülőt “megfogni” magának. Kinga amúgy is anyásabb inkább, csak amikor nem engedek meg neki valamit, akkor jobban szereti apát. Persze hogy. Csilla jól elvan velem napközben, de sokat emlegeti az apját.
Anyósoméknál sincs mostanában szívesen sokat. Míg Kinga újabban állandóan ott akar aludni, Csilla hosszú ideje inkább minket választ, és nem marad ott mamánál éjszakára. egyelőre nem tervezünk elutazni sehova, hogy fontos lenne erőltetni az ottalvást, az időre bízzuk, hogy változzon. Azért persze, ha mégis nagy szükség lenne rá, nem lenne neki új a dolog.
Állítólag a középső gyerekkel a legnehezebb az élet. Én még nem olvastam utána, de azt el tudom mondani, hogy Csillával most nehéz. Közrekapták hirtelen a tesók, mindkét irányba “küzdeni” kell. Zitát szeretgeti, legújabb, hogy állandóan babusgatni próbálja, én pedig minden radaromat rájuk irányítom, mert a nagy szeretetből gyakran kerül Zita vesztesen, ha más nem, megunja a körülötte ugra-bugráló Csillát. Heves még Csilla, nagyon kell rá figyelni, hogy ne szorítsa meg Zitát, ne ugrojon rá vagy ne adjon oda neki apró játékot. Én azonban már jó jelnek vélem, hogy nem kezd el egyből visítani, ha meglátja Zitát a karomban. Pedig volt ilyen időszak, nem is rövid, nagyon fárasztó volt, főleg lelkileg.
Kingával még nem tud egyszinten játszani, de egyre többet megért abból, amit Kinga kér tőle. nő a közös játékkal töltött idő, de még nem az igazi. Gyakran torkollik értelmetlen civakodásba a dolog.
A kettejük viszonyában érdekes megfigyelni, hogy mintha Csilla lenne a harcosabb. Kinga hamarabb feladja, ha pl. Csilla betolakodó módjára ráül Kinga székére. Nem hagyja magát, Kinga meg sírva-ríva jön hozzám panaszkodni. Csilla pedig elszánt kis tekintettel néz rám ilyenkor, és hiába van Kingának igaza, helyre is tesszük a dolgot, mégis zabálnivaló Csilla a kis határozottságával.
A dackorszak is rendesen jelen van, különösen az idegesít, mikor kérek valamit, és csakazértsem csinálja. Még vigyorog is hozzá, tudván, hogy ezzel bosszant. Kingával közösen nagyon jók a rosszalkodásban: Kinga kitalál valamit, Csilla meg utánozza. Valamelyik este szerintem Kinga kezdte kilocsolni a fürdővizet a padlóra, Csilla meg utána. Épp’ kimentem valamiért, és már csak arra mentem be, hogy szó szerint úszik a fürdőszoba. Mondani sem kell, hogy nagyon ideges lettem ,mert komoly takarítást igényelt a merénylet, Zita már pampogott a megérdemelt esti szopiért, Jani pedig nem volt otthon.
Csillával egy és két éve sok gondom nem volt, most azonban résen kell lenni, hogy ne sodorja magát és a tárgyakat veszélybe. Olyan kis kísérletező manócska lett, aki nemrég puzstán kíváncsiságból belemártogatta a kinti felmosófejet a medencébe, majd le a homokba és ismét a medencébe, ezt párszor ismételve. Nem mindig érek oda időben, nem tudok minden szent pillanatban figyelni rájuk, de egy ilyet amúgy is hamar megcsinál. Természetesen totál homokos lett a medence vize, azóta sem tudtuk kitakarítani. De ő az is, aki pillanat alatt beteszi a panírozásra váró húst a zsemlemorzsába, míg én kiszaladok olajért vagy összeragasztózik mindent a kis asztalukon, ha Kinga elölhagyta a papírragasztót. Nem rossz szándék vezérli ezeket a tetteket, inkább a kíváncsiság, mégis tud bosszúságot okozni.
Akármennyire nehéz is vele az utóbbi időben, azért mi imádjuk, kis bújós csibe, és sok szeretettel, babusgatással, remélhetőleg, átjutunk ezen a számára nehezebb időszakon.
Tesók között






Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése