Családi szülinap

Egy újonnan kapott pulcsiban a kis ünnepelt

Szombaton megünnepeltük Zita és Zalán szülinapját családi körben is, ahogy illik és szoktuk. Teljesen hagyományos szülinapozás volt, sok-sok finom kajával, sütivel és tortákkal. Részünkről csak négyen tudtunk menni, mert Jani beteg lett, és noha nem volt halálán, pénteken már antibiotikumot kapott, nem volt teljesen világos, hogy alakul a köhögése, mennyire komoly másokra nézve, így ő inkább itthon maradt. Tegnap aztán kiderült (miután vasárnap délután kimetn füvet nyírni, és mikor bejött, szúrt a tüdeje lélegzetvételkor), hogy tüdőgyulladása van, így tényleg jobb, hogy nem szórtuk a bacikat.

A lányok nagyon jól elvoltak, Zita is jött-ment, csak az este előrehaladtával kezdett nyűgös lenni, mikor kezdett fáradni, de amúgy nem volt semmi gond.

Természetesen az este fénypontja a tortázás volt. Zsófi gyönyörű tortát csinált Zalánnak (elöl), én, mivel tudtam, hogy szépséges torta készül, egy túró rudi tortát csináltam (háttérben), amit még Zita mellett is meg lehetett csinálni:

Igazából bőven elég lett volna a Zalán tortája, anyósom is csinált még tortát (noha mondtuk neki, hogy mindketten csinálunk), és se az enyémre, se az övére nem volt nagy kapacitás már, ami érthető. viszont egy torta azért Zitának is dukált, így alakult ,hogy kicsit túlkínálat lett torta terén. Jövőre ezt valahogy máshogy kell csinálni, ez így sok volt. így jár az ember két lánya is, ha gyermekeik egy év eltéréssel egy napon születnek! :-)) De ettől nagyobb bajunk ne legyen ezután sem!

És a itt a két kis ünnepelt, a kétéves és a hároméves "aradi vértanús" gyermek :-)

Mindketten érdeklődve figyelték a tüzijátékot, Zita ide-oda billegett a széken, míg énekeltünk, nézett ide-oda, hogy mennyien odagyűltünk, majd szépen elfújta a gyertyákat, és mindenkivel együtt megtapsolta saját magát. :-) Én pedig örülök, hogy nem kellett ott állni mellette, nehogy belenyúljon a tortába, gyertyába, tudtam fényképezni, gyönyörködni benne. :)

Este már fél kilenc is elmúlt, mire elindultunk szerintem, de jól éreztük magunkat. Kinga és Csilla anyósomnál aludtak, én meg hazaautóztam Zitussal. Pillanatok alatt elaludt, mondanom sem kell. Szép kis délután volt újfent!

az ünnepelést pedig folytatjuk Debrecenben, ha Jani állapota megengedi, és talán, talán, most hétvégén végre hazautazunk (május vége óta nem voltunk, emiatt is legfőbb ideje).