Ma reggel, amikor Vác felé autóztam, már nem voltam olyan roppant lelkes. :)
Ötkor keltem, háromnegyed hatkor indultam, rövid vonat jött fél hétkor, nagy tömeg volt a vonaton, tényleg örültem, hogy normális állóhelyem volt, de majdnem 20 perccel később ért be a vonat a nyugatiba, így már nem volt vidám az álldogálás. Esett a hó, hát, nem voltam elragadtatva, ráadásul a villamoson is a csúcsidőszakban utaztam. Tudom, más is megteszi, de akkor közel két óra utazás után már tényleg nem élveztem annyira.
Ma munka is kevés volt a csoportomnak, alig volt megoldandó eset, persze az utóbbi két-három hétben úsztak a munkában, most, hogy mutatni kellett volna dolgokat, most alig volt valami. A kolléganő mellett üldögéltem, mivel saját gépem még nincs, de hogy ne zavarjam őket állandóan, így sétáltam az emeleten vagy próbáltam valamit csinálni, elég béna volt az egész.
2-ig voltam bent, elvillamosoztam a nyugatiig, ott most kivételesen várt Jani egy nagy pohár kávéval :-), a vonatutat így megúsztam. elvitt a váci állomásra, hogy összeszedjem a másik autót, de ő ment előre a lányokért, így is késett kicsit.
holnap 7-re megyek, nem is húzom nagyon a beszámolót, mert korán kell kelni, délután én megyek a lányokért. Nagyon bízom benne, hogy nem marad ki vonat, semmi fennakadás nem lesz, ez a stresszes része az egésznek, ettől félek, hogy Pesten ragadok, és nincs senki, aki menne a lányokért. Illetve valahogy biztos megoldom, de nem szeretném megélni ezt a helyzetet.
1 megjegyzés:
Ez már nem annyira jó.
Papa
Megjegyzés küldése