Jöjjön akkor néhány hiánypótló bejegyzés az elmúlt napokról. :)
Múlt héten szerdán voltam Kinga egy ovis foglalkozásán. az egyik óvó néni tartotta hat nagycsoportos korú gyereknek, a szülők bemehettek megnézni, hogy is haladnak a feladatokkal a lurkók. Azt tudni kell, hogy Kinga az egyetlen vegyes csoportba került az új oviban, aminek van előnye is, meg hátránya is, így örültem is, meg nem is, ezért írtam külön, hogy a nagycsoportosok szüleinek szólt külön a meghívás. Én is elmentem, de nem tudtam, végig tudom-e nézni Kingát, mivel Zitát nem tudtam másra bízni, de ez a feladat megoldódott: megkértem a Csilla óvó nénijét, hogy nem maradhatna-e ott addig Zita Csillával, és vállalták. Zita egyből otthonosan elhelyezkedett az asztalnál, nem is figyelte, hol vagyok, bezzeg Csilla, sírva ugrott a nyakamba, hogy ne menjek el...Végül a nagy feladat, hogy húgát pesztrálni kell, elvonta a figyelmét, és megnyugodott. Én pedig, kicsit izgulva ugyan legkisebb leányom ovis szereplése miatt, de nyugodtan végignézhettem, hogyan oldják meg Kingáék a különböző feladatokat. Számolós, térbeli tájékozódós feladatok voltak zömmel, amiket Kinga jól oldott meg, ettől függetlenül az óvó néni szerint az önbizalmát erősíteni kell. Mikor az asztalnál számolós feladatokat oldottak meg, egyszer-kétszer egy másik kislány megoldását utánozta le, úgy, hogy szétszedte a saját megoldását (műanyag kacsákat és tyúkokat kellett utasítás szerint a papírra helyezni), Akkor változtatta meg az ő megoldását, hogy közben az övé is jó lett volna. Panni nem olyan felállásban helyezte fel a pici állatkákat mint ő (összesen 10 állatnak kell a lapon lenni, mindegy milyen eloszlásban-amúgy ez volt a legnehezebb feladat), így gyorsan koppintott, nem volt elég biztos a saját megoldásának helyességében (önbizalomhiány).
Ettől függetlenül teljesen ügyes, nyugodtan végigülte a 45 percet, az óvó néni és a vezető óvónő is abszolút iskolaérettnek tekintik, de ezt már mondták korábban is. Jó volt látni, hogy ügyes volt (azt az egy-két hibát leszámítva), de önbizalomra majd gyúrunk (azt nem tudom, hogyan, de biztos megtalálom a módját). A következő eset nem a nyílt foglalkozáshoz tartozik, de Kingával kapcsolatos és ügyes rajzolási képességéhez, hogy a minap, mikor érte mentem, ült pár ovis társsal a kis asztalnál, és papírból kivágott tojásokra kőprofin másolt mintákat, amiket az óvó néni adott előzőleg, majd a társak kiszínezték. :) Emese óvó néni meg is jegyezte, hogy Kinga az óvó néni segédje, leveszi ezt a munkát a válláról. Persze mindez nem volt teher Kingának, amúgy is szinte mindig rajzolva találom délutánonként. itthon is rajzol néha a húgainak, amiket ők kiszínezhetnek. :) Mondhatnám úgy is, hogy ebben már van gyakorlata. :-)
A nyílt délelőttre visszatérve: a foglalkozás végén szinte berobbant két kisebb lányom is (mosolyogva), majd Csilla óvó nénije aggódva keresve őket, mert meglógtak a drágák... Szerintem Csilla óvó nénije is örült, hogy véget ért a foglalkozás... ;-) Zita amúgy probléma nélkül elvolt ez alatt a kis idő alatt, aminek örültem. Kimentem a lányokkal az udvarra is, aztán látva, hogy lassan dél lesz, no, meg a lányok is kérleltek, hazavittem őket még ebéd előtt, hogy ne kelljen olyan sűrűn fordulnom (gyalogosan ez borzasztan nem érte volna meg). Volt öröm rendesen, szerintem biztos azt kívánták, bárcsak mindennap lenne ilyen nyílt délelőtt...:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése