Építkezés: a konyha tervezése

Kész a konyha. Megterveztük. Megrendeltük. Érkezik, igaz, még összerakni nem tudjuk. El sem hiszem. Megkönnyebültem, kacifántos eset volt. Sokat nem aludtam miatta. De most már hátra lehet dőlni. Már ami a konyhát illeti.

Szerettem volna, hogy tökéletes legyen, hiszen ezt nem két évre vesszük, ráadásul rengeteg időt fogok itt tölteni. Muszáj, hogy praktikus legyen.

Elsőkörben eldőlt, hogy az IKEA-ban vesszük meg a konyhát. Nagy előnye az IKEA-nak, hogy az ember megtervezi, bemegy, és megveszi. No, persze nem olyan egyszerű az egész, de nagyjából tényleg így van. Be akartuk vinni a tervet egy konyhastúdióba Vácra, csak kíváncsiságból, hogy ők mennyiért csinálnák, de egyszerűen nem volt rá idő. tényleg nem. annyira sok egyéb intéznivaló volt az építkezés kapcsán, hogy ez a dolog tolódott. Már csak azért is szerettem volna bemenni, mert az IKEA-nak nincsen vanília vagy krémszínű konyhája, én pedig, természetesen, ilyet szerettem volna. Régóta ilyen színűnek képzeltem a leendő konyhámat, kicsit csalódott voltam, hogy az ikeaval ez nem megy. Pedig rengeteg előnye van az ikeanak, a már fent említett viszonylag gyors hozzáférés, praktikus, jól kombinálható elemek, amiket később is lehet bővíteni, cserélni esetleg, nem beszélve a rengeteg praktikus kiegészítővel. De hát, nincs krémszín, ej-ej, szomorú voltam.

A konyha színét a következő tények befolyásolták: az étkező-nappali- és a nem csempével burkolt falrészek a konyhában is- fa lambéria burkolatot kapnak majd. Ez ugyanolyan színű lesz, mint a kinti fal, tehát amolyan enyhén vöröses-sárgás barna. Óvatosan akartunk bánni a sok barnával, nehogy tömény legyen. Emellett van már egy étkezőasztalunk, ami sötét cseresznyeszínű, ha a konyha egy harmadik barna árnyalatot kap, az már nem biztos, hogy harmonikus (az étkezősztalt ideköltözésünkkör vettük, hezitáltunk is sokat, hogy megvegyük-e, milyen színű legyen, nem tudtuk, mennyire fogja befolyásolni a leendő helyiségek színét. aztán csak megvettük, ezt a színt választottuk, gondolván, hogy legfeljebb az étkezőasztalhoz igazítjuk a többi tényezőt. Hallottam már olyat, hogy valaki egy adott, szeretett étkezőszék színéből indult ki, és választott padlóburkolatot és falszínt ennek megfelelően). További fontos tényező, hogy a konyharész kap viszonylag kevesebb napfényt a konyha-nappali vonulaton, ezért mindenképpen világos konyhabútort terveztünk, még akkor is, ha koszos gyerekmancsokra érzékenyebb a világos felület.

Összefoglalva: fontos volt a fal színe, az asztal színe, hogy ne legyen tömény barna minden, és a fényviszonyok. A vajszínű konyha meglehetősen jól illet is volna a képbe... No, de a dolog nem lett ilyen egyszerű. :) De előre megsúgom, heppi end lett a vége, nem kell izgulni. :)

Két hete voltunk az ikea-ban, főleg azért, hogy élőben is megnézzük a színeket, elemeket. Mégiscsak könnyebb, ha szemtől-szemben látom az árnyalatokat. Ottjártunkkor megtetszett a világosabb kategóriából a nyír furnér ajtószín. Sikerült megbarátkozni a nyír színnel, fehér munkalapot választottunk hozzá. Ahogy ott sétálgattunk, felfigyeltem az egyik fehér színű konyhára, ami sötét munkalapjával, fogantyúival nagyon tetszett. Elmerengtem, talán inkább ez? A nyír ajtószínnel teljesen egyárban volt ez is, tehát anyagilag nem lett volna több. Így, mikor már megbarátkoztam a nyírrel, jó szívvel lemondtam a vajszínű ajtókról, bonyolódott a helyzet. Hazajöttünk, és elkezdtem újratervezni a konyhát a fehér ajtókkal. Szép volt, de nem tudtam határozottan eldönteni, hogy a barna falakhoz passzolni fog-e. Féltem, hogy elrontom, a nyír enyhe, világos barna színe biztonságosabbnak tűnt. Ráadásul korábban kijelentettem magamban, hogy fehér konyhát nem akarok, mert az olyan "steril", legyen már valami színe! Ez a megrögzött gondolat is közrejátszott abban, hogy elvetettem a fehér színt, Janit is meggyőztem, hogy jó a nyír, pedig ő talán billent volna jobban a fehér felé, de szabad kezet kaptam, mondván, én töltök ott majd több időt... :-))

Még hosszas töprengés, az online tervezővel sok-sok kombinálás következett, hogy pontosan milyen fiókos, ajtós elemek legyenek. Nézegettem konyhám tartalmát, mit hova lehetne rakni, néztem az elemek árát, mit lehetne olcsóbban megúszni. És végül "megszültem" a konyhát. Lehet, hogy nem volt tökéletes, de tudtam, hogy helyem lesz bőven, nem volt már több erőm és estém továbbszöszölni. ráadásul az idő is sürgetett, mert november 30-ig van az ikea-ban akció kedvezményes hitelre, illetve az eddig leadott rendelést az egész ország terültén ingyen kihozzák (ezt hiszem, 500ezer fellett). Csütörtökön Jani el is ment, hogy megveszi a konyhát, egy kolléga is el tudta kísérni segíteni, hiszen a rengeteg elemet egyedül nagy macera összeválogatni.

délután ért oda, és fél négy előtt 10 perccel hív az én drága uram, hogy látott itt valami szépet: mi lenne, ha fehér lenne a konyha? tudni kell, hogy nagy rohanásban voltam Kingáért az oviba. Csilla már lent a pincében felöltözve a macskákat nyúzva várt rám, Zitára már a cipőt húztam, nekem kellett csak az otthoni "játszósból" utcaiba ugrani, és fél négykor tűz az oviba.

ehhez képest: Zitával felcaplattam az emeletre a géphez, mert Jani elküldte a képét annak a berendezett konyhának, ami megtetszett neki. volt 10 percem kitalálni, hogy mi legyen! Kicsit rosszul lettem, úgy éreztem, 10 perc alatt nem lehet ezt eldönteni, ugyanakkor talán kicsit megkönnyebbültem, hogy Janinak tetszik ez a fehér szín, hogy szólt időben, mert, mint feljebb írtam, nekem is tetszett, csak féltem rábólintani, korlátoztak a saját előítéleteim.

A lényeg, hogy 3/4 4-kor mondtam Janinak, hogy nem tudom eldönteni, mennem kell Kingáért, így megegyeztünk, hogy este átbeszéljük. Úgy is lett, és megszületett a döntés, hogy fehér lesz a konyha, azzal a fronttal, fogantyúval és munkalappal, ami a képen is látszik. Ilyen volt az is, amit én láttam, ez az egy fehér konyha tetszett az ikea kínálatából.

Jani ma újra elment, és ezúttal meg is vette az egészet. 3 kocsinyi elemet szedett össze egyedül, de végül flottul ment a dolog, és nem is húzódott el túlzottan. holnap hozzák az ikeások, ami szétzúzza a napunkat ugyan(a nagyok mennek mamához, vásárolni mentünk volna, de most módosítani kell a progit), de meglesz!!! :)

Hát, így esett, hogy álmaim vanília konyhájából hogyan lett először nyír színű konyha, majd egy pár óra leforgása alatt fehér. És most Janinak üzenem, hogy igenis tetszik a konyha! Ő ugyanis most azt hiszi, hogy az ő nyomására változtattam, de ez nem így van. Nekem is tetszett az a fehér, örülök, hogy kampányolt mellette, és alig várom, hogy egyszer dolgozhassak benne!

És hogy tovább örüljünk, jön a következő feladat: mosdókat, padló- és falburkolatot kell választani. szerintem ez legalább hasonló ámokfutás lesz, mint konyha, főleg, hogy ezúttal több helyiséggel dolgozunk. Majd beszámolok a dolgokról, ha sikerül a végére érni. :)