Szülinapi visszaszámlálás 2

Zita egy évesen

Zita egy éves korában nagyjából tud mindent, amit egy ilyen korúnak tudnia kell. Na, jó, a legtöbb egyéves tud többet is, de, mint tudjuk, Zizu a ráérősek táborát erősíti, vagy talán inkább a patópálurak csapatát? Ki tudja? Mindegy is, a lényeg, hogy szépen fejlődik, teszi a dolgát.

Mászik, nagyon gyorsan. Tegnap egy székbe kapaszkodva ki is egyenesítette a lábát, már-már felállásnak is minősíthetnénk, de azért ez még nem ér. J ebből Zita megcsinál még egy párat, és össszejön egy felállás. Menni egyáltalán nem megy, ha leállítjuk a lábára, akkor van, hogy pár másodpercig áll, ránehezedik, de gyorsan le is rogyik, nem érett még a járásra. viszont lelkesen kapaszkodik bele mindenbe, próbálja magát felhúzni, szóval, meglesz az rövidesen.

Enni viszont ügyesen eszik kézzel. Hüvelyk-és mutatóujjal felcsippenti a kis darab ételeket, és csonk nélkül beviszi a szájába. Mindenre vevő, ha ételt lát, hevesen csapkod a kis kezeivel, ami nekem új, mert a másik két lány nem mutatott érdeklődést az ételek iránt. Így aztán nem lehet előtte megenni pár szem mogyorót sem, mert egyből nyújtózik, hogy kér, és még vannak dolgok, amiket nem kaphat. A mogyoró pont ilyen például. Sok dolog azért nincs a tiltólistán, csak az apró magvas gyümölcsök, csoki (bár tegnap pici darabokat kóstolt a csokis muffinból, de ez más kategória, mintha egy tábla csokit majszolna, és nem is adtam neki, csak pár apró falatot. Persze tetszett neki, de ezt még nem erőltetjük. Örülök, hogy örül a gyümölcsöknek is, jó lenne ezt az érdeklődést fenntartani. Kedvenc a szőlő, amit pici darabokra vágva, mag nélkül, simán megeszik.

A darabos ételek evésével könnyebb lett az etetés, sokszor már együt is tudnk enni úgy, hogy én adogatom neki a pici katonákat. Nem túl nyugodtak még így a közösen elfogyasztott étkezések, de legalább nem egymás utáni turnusban váltják egymást a lányok. Ja, és nem kell püréééééézni!!! Jvégre, sok plusz munkától szabadultam meg.

A szilárd ételek mellett lelkesen szopizik. Most már nem szoptatom, mikor ébred, mint ahogy jó ideig történt, elvan nélküle. Alvás előtt viszont jön a bónuszszopi, és ilyenkor örülök, ha másik két lány hagyja, hogy pár percig Zitával elvonuljak. Általában nem szedik szét addig a házat, és ez szuper. Éjszaka is gyakran kel, ilyenkor is automatikusan szopizunk, nem is próbálkozok mással, egyelőren incs erőm. A szopizást én érzem már néha kicsit tehernek, de tényleg csak néha. Alapvetően szívesen szoptatom, ráérek most már, nem lesz több kistesó. J És nézni is jó, ahogy hozzámbújik, ezek a pillanatok csak az enyémek. J

Napközben még kétszer alszik, bár én már szívem szerint elhagynám a késődélutánit, de ő még nem bírja ki estig, így marad, ameddig ő igényli. Azért rosszak már családi szinten az esti alvásai, mert utána Zitát nem lehet este könnyen elaltatni, ha később ébredt. És így nehéz foglalkozni a két másik leánnyal is. De ez ilyen időszak, el kell fogadni, pár hét, egy-két hónap és rendeződik.

Az esti elalvások nehezen mennek mostanság. Álmosnak tűnik, mégsem alszik el. Megy a szopi össze-vissza, mégsem. Ha csak leteszem, akkor ordít, ha nem elég álmos, ha álmos, kis mutatóujját szopogatva elalszik.

Szeret az udvaron lenni, szereti a pici cicánkat, meg is fogná, ha hagynám. De nem hagyom, mert az a macska végét jelentené

El tud játszogatni magának, de nem sokáig. Kisvártatva úgyis felbukkan, belekapaszkodik a nadrágomba, hogy vegyem fel. Eddig nagyon anyás volt, főleg, ha látott engem. Ha nem lát, még elvan nélkülem. A legújabb “divat”, hogy állandóan az apja felé nyújtja a kezét, hogy vegye át tőlem. hiába, ő is nagy apa-fan lesz, Jani így jártál… J J Nagyon kis bújós, szeret ölben, karban lenni, ha éppen nem házimunkát kell így végezni, akkor imádom hurcolni a kis falatmanót: olyan kis puha, babaillatú. J

A testvérei felé is egyre inkább nyílik. szereti, ha azok rohangálnak, bohóckodnak, olyankor ő is kacag. Van közös játékuk is: Kinga vagy Csilla takarót tesz a fejéra, Zita pedig nagy nevetéssel lehúzza.

Sokat mosolyog hálat istennek, integet, ha valaki elmegy, és kezd egyre több “értelmes” dolgot csinálni, mint pl. hogy egy hajcsatot odatett a fejemhez, hogy az oda való.

Babanyelven csacsog, nincs értelmes szó vagy szótag, de azt a csacsogást édes vkony hangon teszi.

Hát, így állunk nagyjából. El sem hiszem, hogy így eltelt ez az egy év…pedig nagyon úgy tűnik. J