Farsang reggele

Ez a reggel sem úgy sikerült, ahogy terveztem, hazafelé az oviból rendesen szomorú is voltam, mostanra kezdek már belenyugodni a történtekbe.

Egyrészt, valami titkos reménysugár élt bennem, hogy Jani ma később megy be vagy netalán itthonról dolgozik, hogy könnyebb legyen a farsangi előkészület, de mivel este csak futtában találkoztunk, mikor negyed 1-kor felébresztett a lányoknál, és váltottuk egymást, nem tudtuk megbeszélni. Felesleges is volt, reggel 5-kor már kelt, 6-kor már nem volt sehol. Nesze, neked, készüljünk farsangra! :)

Innentől a szokásos kapkodós rohanás következett, fő programként Csilla felöltöztetésével. Csilla újabban minden ruhadarabbal szenved, SEMMI nem jó neki, minden szorít, lerúgja, magától nem veszi fel, hosszas kérlelés, rábeszélés sem ér semmit, még az sem, hogy múltkor már Zita a babakocsiban ült, kint voltunk, amikor ő még egy szál bugyiban sírdogált. Akkor végül berohantam hozzá, ráadtam a ruhákat, mert menni kellett. Ezek az alkalmak viszont idegörlőek, megoldást kellene rájuk találni, megtalálni, mi a baja Csillának úgy általában, mert igazából úgy általában dúl a dackorszak, mindennel ellenkezik, vitatkozik. Vannak már sejtések, próbálom megérteni, ettől függetlenül (vagy pont emiatt?), a vele töltött idő alatt totál kimerülök, lemerülök, üres leszek.

Nos, ilyen volt vele a mai reggel is, így alig tudtam akármi másra koncentrálni. Kingának be volt igérve hajkreppelővel frizurakészítés, arcfestés (direkt ezért vettem egy-két plusz szemceruzát és gyakoroltunk már múlt héten csütörtökön), de ő is bevágta a durcát, hogy ha nem veheti fel a Jázmin-parókát (amit szépen elmagyaráztam neki, hogy tavaly sem volt túl nagy, most meg egyenesen kicsi neki, nagyon nem áll jól neki, le fog esni), akkor neki semmi nem kell. Remek.

Azért indulás előtt ijedten kap az arcához, hogy mi lesz az arcfestéssel. Magamban ekkor már vicsorítottam, némi arcfestést eszközöltem Kingán, de, mert siettem, nem lett az igazi. Elmondtam Kingának is, hogy előbb kellett volna kezdeni az egészet, így nem lehet normálisat alkotni. Na, ő újfent duzzogva, vízzel lemosta az egészet. Megint remek.

Zita hála istennek, egész jól együttműködött, negyed 8-ig aludt, őt gyorsan össze tudtam készíteni.

Levonultunk az oviba. Kinga átöltözött, de úgy, hogy ott már lehet, hogy szívesen vett volna pólót a kis top alá, de persze a rózsaszín pólót otthon hagytam (itthon hallani sem akart róla, hiába minden szép szó, észérv, rábeszélés, hogy hideg van, talán nem köldök felett érő kis topban és boleróban kellene az oviban jönni-menni, nem használt semmi, de megígérte, hogy kis idő után pulcsit vesz). Ez végül nem volt nagy baj, nem volt hideg az oviban, meg Ági óvó néni is mondta, hogy idővel feladják rá a pulcsit. A póló mellett a hajráfja is itthon maradt, így az én két csatommal ment be, hogy ne legyen olyan csapzott.

Így nem hogy csinos hercegnő frizurája és arcfestése nem lett, örültem, hogy nem totál kócosan farsangol a kis csaj... :)

Ez mind teljesen részletkérdés, mert az a lényeg, hogy végül jól érezze magát, de én olyan szomorú voltam: mindketten készültünk rá, lelkes volt, meg tényleg ez egy olyan nap, mikor mehet fel minden csili-vili csajos dolog, és ő ezeket tényleg imádja!, erre kis hangulatingadozás miatt az egész semmivé foszlik. jájj.

Délután majd kiderül, hogy érezte magát.

Csilla továbbra sem volt hajlandó jelmezt húzni (miért nem lepődtem meg?), de elvittem neki. Szerintem az egész oviban egyedül ő nem akart jelmezt húzni... :-) Ő idén Csillának öltözött...

Sütit is akartunk bevinni, de mivel elaludtam mellettük este, esély sem volt sütésre. Jani meg, ugye, este 11 után ért haza. Még szerencse, hogy nem kizárólag rám volt bízva ez a feladat, sőt, senkire nem volt bízva, de így is voltak "sütős" anyukák, úgyhogy nem maradtak finom, farsangi falatok nélkül.

Kíváncsian várom, hogy telt a napjuk, Kinga, remélem, megússza megfázás nélkül, Csilla pedig, remélem, kicsit megszereti a farsangot. Hátha jövőre 1.vagy felveszi az idei jelmezt, ha jó lesz, és még tetszik neki, és akkor nem hiába vettem meg, 2. ha más jelmezt választ, akkor legalább azt felveszi, és megint csak nem hiába költöttem. :)

Megint csak a jövőben bízunk, hogy hoz némi könnyebbséget, enyhülést. Mint olyan sok minden másban is. :-)