Túléltem a napot, szó szerint, nem volt díjnyertes, de ez van. A kávém ízét még délután sem éreztem, sőt, semmi másét sem, nem derített fel a tény, de apukám tanácsára hallgatva várok türelmesen, és próbálok optimista lenni, hogy mihamarabb visszatér ízlelésem/szaglásom. Amúgy egyik nagy előnye a "szagtalanságnak", hogy a macskaalmot tegnap rezzenéstelen arccal cseréltem, a hagymapucolás nem végződött zokogással, viszont nagy hátránya, hogy nem veszem észre, ha Zitának pelust kell cserélni, így tudatosabban vizuális úton ellenőrzöm a pelus tartalmát. Fürdés előtt azért majdnem megjártam, Zita a kád szélén kapaszkodva hagyta, hogy vetkőztessem, már a pelust is vettem volna le, mikor az utolsó pillanatban észrevettem, hogy "helyzet" van, így mehettem popsitörlős pelenkalevételre. De még időben kapcsoltam, nem rántottam le nagy lendülettel a bugyrot, és nem lett minden "olyan". Kingát is meg szoktam kérni, hogy rutinszaglást végezzen Zitánál, ha pl. alvás előtt nem sokkal cseréltünk pelust, de biztos ami tuti alapon ellenőrizzük, ami tegnap jól is jött, az esti lefekvés előtt Kinga megállapított egy extra-termelést, neki hála Zita tiszta pelussal tért nyugovóra. :)
Így segítjük mi egymást, lányok, a "nehéz napokon"! :-D
És egy ma esti vidám pillanat, Kinga az amortizált kartondoboz maradványai mögé bújva bábozott nekünk ujjbábokkal:
A művésznő a kulisszák mögött, éppen nagy erőkkel cseréli a szereplőket, szegény nézőknek kellett is várni, de nem volt gond, a művésznő jelezte, hogy most szünet van, mi pedig vártunk türelmesen
szegény, hétrét görnyedt, de igazán szuper mesét talált ki többet is, ez pl. valamilyen hófehérkés mese, de volt vadállatos és halas mese az ikeás ujjbábokkal. Jót kuncogtam magamban, nagyon édes volt!
Fürdés után a legkisebb a legnagyobb mellé szuszakolódott fel a fotelba
amit a legnagyobb egész jól tűrt egy ideig, aztán segítségére sietett jóanyja :)
Most, hogy már alszanak, kezdek ismét magamhoz térni, tisztul a fejem, más csak a nappalit kéne felszabadítani a játékok elnyomása alól, és már jól is érezném magam! holnap, ha minden igaz, mennek mamához ottalvós bulira, ma derült ki, hogy anyósom mégsem dolgozik holnap, a két lány meg egyből "bejelentkezett" egy kis üdülésre. Őszintén megmondom (és itt jön a galádanya rész), örülök kicsit, jókor jön ismét egy kis szusz-szusz. :-) Tömény volt ez a két hét össze-és bezártság.
1 megjegyzés:
"galádanya" - dehogyis!!! Tökigazad van, kell a pihi.
Megjegyzés küldése