Két hete kb. hogy Edith feltette a blogjába a miccsnek a receptjét, ami tulajdonképpen a csevapnak a rokona, és mivel pont akkor merült fel bennem az igény, hogy jó lenne csevapot enni, elhatároztam, hogy kipróbálom a receptet. Első olvasásra nagyon jónak tűnt (és be is vált persze), így nem is keresgettem más receptet. Éppen egy hete vettünk egy kerekes grillsütőt, azt is ki kellett próbálni, és evidens volt, hogy a miccs lesz az első étel, amit rajta sütünk.
A receptet nem írom le külön, mert Edith receptjét követtem egy az egyben, annyi hibádzott csak, hogy korianderem nem volt, de így is finom, fűszeres lett a hús (természetesen a legközelebbi alkalomra pótolom, úgy a tökéletes.) . 1-2 napig sem tudtam érlelni, de majd legközelebb. Annyi gondom volt csupán, hogy nem tudtam pontosan milyen méretű az igazi kolbászka, elméletileg az utasítások szerint jártam el, e szerint ekkorák lettek:
Ha Edith véletlenül látod a képeket, meg tudod nekem mondani, hogy ilyennek kell-e lenniük vagy nagyok lettek?
Megsülni megsültek szépen, szerintem minden jó lett. A külseje picit roppanósabb volt, belül viszont puha, szaftos, bár Janinak nem tetszett, hogy roppan a külseje, nem tudom, hogy ez normális-e. Én élveztem, hogy nem száradt ki, nem volt rágós, hanem jól átsült. Kicsit eltartott, míg megsült, talán mert a faszén nem volt olyan forró, ezért gondoltuk, hogy nagyok a kolbászok, ízre, állagra viszont jó lett.
A másik újdonság a franicia kenyér volt, amit szintén most sütöttem először, Yasmine receptje alapján, igaz, én kenyérsütő géppel csináltam a dagasztást-kelesztést, de nagyon szép tésztát kaptam. Isteni finom kenyér lett, a 3 rúdból úgy kaptam el másfelet, hogy lefényképezzem. :) Jani is csak úgy járt rá, vagdosta a szeletkéket. Nagyon örültem neki, hogy jó lett, ráadásul Graham-liszt és zabkorpa is volt benne, ami ízre nem ütközik ki rajta dominánsan (tehát nem olyan markánsan "reform", így ínyenc családom is simán megette :-D)
Így esett, hogy a vasárnap délután-este sütögetős újításokkal telt, és mind hasznosnak bizonyult. :) Sőt, a kenyérből azóta ma délután újabb adag is készült. :)
1 megjegyzés:
Jujj, csak most láttam a bejegyzést, pedig írtad még akkor, hogy kipróbálod!:)
Amennyire én képről meg tudom írélni, szerintem ekkorák kell, hoyg legyenek, mert sülés közben összeugranak. És igen, kívül szép pirosnak, roppanosnak, belül meg puhának, szaftosnak kell lennie. Úgy lehet eldönteni, hoyg elkészült-e, hoyg ha kettétöröd a miccset és nem rózsaszín a hús, hanem olyan szürkés, akkor már jó. HA kiszárad, ez nem finom. Mivel ebben nincs kenyér vagy más, ami szaftosítsa, ha túl sokáig sül, száraz és rágós lesz, úgy nem jó. Szerintem pont jól sikerültek. :) Pici gond, tényleg, a tűzzel lehetett, mert látszik, hoyg már forgattátok őket, de még nincs z az oldaluk megsülve, megpirulva.
De örülök, hoyg sikerült és főleg, hoyg ízlett. :)
Megjegyzés küldése