Két helyről is érkezett felkérés, hogy nevezzem meg azt az 5 könyvet, amit 2008-ban olvastam, így most eleget teszek a kérésnek, főleg, hogy jó ideje nem tudom megírni ezt a bejegyzést, nem illik tovább halogatni.
Az a nagy helyzet, hogy ez a felkérés döbbentett rá, hogy igazából milyen kevés könyvet olvastam a múlt évben. Kerestem az okokat, hiszen angol-német szakosként nekem az életem egyik része volt évekig az olvasás, sőt, ugye a holland is ott volt “mellékesen”, és nem csak kötelességből olvastam, hanem szerettem is. Az igaz, hogy annak idején sokszor nem volt annyira örömteli az olvasás, mikor egyik napról a másikra kaptam egy amerikai és egy brit regényt, amit másnapra szemináriumra kellett volna elolvasni, és sok esetben még németből is volt hasonló feladat. Gyakran éreztem úgy, hogy túlvállaltam magam (hm, érdekes, mintha manapság is eszembe jutna néha hasonló gondolat—csak a gyereket nem lehet “leadni”, nem úgy mint egy szakot; akkor lett volna lehetőségem lazítani, ma nem tehetem meg ugyanezt :-))). A könyveket rohanva olvastam, volt, amit el sem tudtam már olvasni (na, ezt most senki se köpje be a tanszékeken, légyszi, mert még utólag elveszik a diplomám—angol szakon is akkora szigor volt a másodéves szigorlaton, hogy ha kiderült, hogy egy verssort nem olvasott az illető a töménytelen mennyiségű kötelezőből, repült, mint a pinty. Én a hatalmas lista felét olvastam el, khm, nem lógásból, ennyire volt idő). Mindegy, a diplomám megkaptam, az olvasás szeretete megmaradt, erre jött egy fogadalom, hogy a nem olvasott kötelezőket szépen folyamatosan pótolni fogom. Hiszen mind érték, mindből tanulni lehet. Különösen, ha az ember az eredeti nyelven olvassa, ha megteheti, mert a legjobb fordítással is veszít valamit az értékéből, és a nyelvtanulásnak is egyik legjobb formája.
Ennek ellenére én az elmúlt évben alig olvastam valamit. Ha rendeltem könyvet, mindig a gyerekeknek rendeltem, mire eljutottam oda, hogy én is olvasnék valamit, elértem az anyagi limitet, így arra már nem áldoztam. Nem bántam meg, mert a lányok nagyon szeretik azokat a könyveket, amiket kaptak.
Aztán ott volt a terhesség kezdeti szakasza betegségekkel társítva, rossz alvó gyerekek, költözés nagy pocakkal, új élet kezdete, és “mellesleg” egy újabb baba születése, ami mostanában alapból kilövi az olvasás esélyét. Az esti elhúzódó kínlódások miatt rászoktam néhány sorozatra a tv-ben, amit most is nézek, ha éppen tudok, még ha alszanak is normálisan a lurkók. Mondjuk most már unom őket, el tudok tőlük szakadni, és a kábeltévé szolgáltató is megoldja a dolgot: kiveszi a kínálatából a Viasat3-at (a "ludas" adó), mert drágálja a jogdíjakat, amit fizetni kéne feléjük, árat meg nem akarnak emelni, így nekem sem lesz gondom, hogy szokjak le ezekről tv-műsorokról. És ha egyszer az estéink is normálisak lesznek, akkor talán gyakrabban le tudok kucorodni egy könyvvel (állólámpát olvasólámpával kaptam névnapomra, ki kellene használni, nemde? ) :-))
Ennyi bevezető után itt a lista, amely könyveket hasznosnak találtam. Több ötnél, és főleg gyerekneveléssel-gyerekekkel kapcsolatosak, de most ez van.
Dr. Dorothy Einon: Kreatív játékok
Donna Erickson: Donna játszóháza
Mindkét könyve tele jól használható, alkalmazható játékkal, ha az ember kifogyna az ötletekből. Nagyon ajánlom.
Johanna Friedl: Féleleműző játékok
Még igazából nem használtam fel a benne lévő ötleteket, de nagyon sok gyermeki félelem leküzdéséhez nyújt segítséget szülőknek.
Adele Faber-Elaine Mazlish: Testvérek féltékenység nélkül
Adele Faber-Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje
A nevelési könyvekkel általában hadilábon állok, mert vagy bejön, amit tanácsolnak vagy nem. Ez is olyan: nem szentírás, de eddig ez áll hozzám a legközelebb, tele példával, rajzokkal, könnyű használni, volt már több sikerélményem testvéskonfliktus megoldásában. És több anyukaismerősöm méltatta már.
Peter Kerr: Egy nyár Mallorcán
Tavaly márciusban volt szomszédaink kiköltöztek Mallorcára. Ők olvasták a másik részét az Egy tél Mallorcán-t. Tőlem kapták amolyan búcsúajándékként a nyári részt, és mivel engem is érdekelt, magamnak is megvettem. Egy skót férfi családjával elköltözik a szigetre, hogy próbáljon szerencsét. A családfő szemszögéből mutatja be az ottani életüket, és ezáltal a szigetet is, alkóival, hagyományaival, hangulatával együtt. Tetszett, hogy nem egy hagyományos útikönyv, attól sokkal több.
Gyerekeknek ajánlom:
Első enciklopédiám Micimackóval 3 része: Természet, Föld, Állatok
A minket körülvevő világot mutatja be a gyerekeknek az évszakoktól kezdve a vulkánokon át szinte mindent, Micimackó és barátai segítségével. Lehet, hogy igazán akkor lesznek majd favoritok a könyvek, mikor a lányok olvasni tudnak majd, de nekünk most is nagy segítség, sokat nézegetjük, és beszélgetünk a látottakról. Az Állatok rész még nincs meg, de talán idővel azt is beszerezzük, mert nem olyan olcsó könyv.
Bízom benne, hogy ebben az évben más jellegű könyveket is el tudok majd olvasni. Első lépésként az lesz, hogy ha nemsoká hazautazunk Debrecenbe, előhalászom a szigorlati kötelezőlistámat, és szépen nekivágok a bepótolnivalónak. Aztán majd jövő év elején számon lehet kérni ismét, mennyit sikerült elolvasni.
Az a nagy helyzet, hogy ez a felkérés döbbentett rá, hogy igazából milyen kevés könyvet olvastam a múlt évben. Kerestem az okokat, hiszen angol-német szakosként nekem az életem egyik része volt évekig az olvasás, sőt, ugye a holland is ott volt “mellékesen”, és nem csak kötelességből olvastam, hanem szerettem is. Az igaz, hogy annak idején sokszor nem volt annyira örömteli az olvasás, mikor egyik napról a másikra kaptam egy amerikai és egy brit regényt, amit másnapra szemináriumra kellett volna elolvasni, és sok esetben még németből is volt hasonló feladat. Gyakran éreztem úgy, hogy túlvállaltam magam (hm, érdekes, mintha manapság is eszembe jutna néha hasonló gondolat—csak a gyereket nem lehet “leadni”, nem úgy mint egy szakot; akkor lett volna lehetőségem lazítani, ma nem tehetem meg ugyanezt :-))). A könyveket rohanva olvastam, volt, amit el sem tudtam már olvasni (na, ezt most senki se köpje be a tanszékeken, légyszi, mert még utólag elveszik a diplomám—angol szakon is akkora szigor volt a másodéves szigorlaton, hogy ha kiderült, hogy egy verssort nem olvasott az illető a töménytelen mennyiségű kötelezőből, repült, mint a pinty. Én a hatalmas lista felét olvastam el, khm, nem lógásból, ennyire volt idő). Mindegy, a diplomám megkaptam, az olvasás szeretete megmaradt, erre jött egy fogadalom, hogy a nem olvasott kötelezőket szépen folyamatosan pótolni fogom. Hiszen mind érték, mindből tanulni lehet. Különösen, ha az ember az eredeti nyelven olvassa, ha megteheti, mert a legjobb fordítással is veszít valamit az értékéből, és a nyelvtanulásnak is egyik legjobb formája.
Ennek ellenére én az elmúlt évben alig olvastam valamit. Ha rendeltem könyvet, mindig a gyerekeknek rendeltem, mire eljutottam oda, hogy én is olvasnék valamit, elértem az anyagi limitet, így arra már nem áldoztam. Nem bántam meg, mert a lányok nagyon szeretik azokat a könyveket, amiket kaptak.
Aztán ott volt a terhesség kezdeti szakasza betegségekkel társítva, rossz alvó gyerekek, költözés nagy pocakkal, új élet kezdete, és “mellesleg” egy újabb baba születése, ami mostanában alapból kilövi az olvasás esélyét. Az esti elhúzódó kínlódások miatt rászoktam néhány sorozatra a tv-ben, amit most is nézek, ha éppen tudok, még ha alszanak is normálisan a lurkók. Mondjuk most már unom őket, el tudok tőlük szakadni, és a kábeltévé szolgáltató is megoldja a dolgot: kiveszi a kínálatából a Viasat3-at (a "ludas" adó), mert drágálja a jogdíjakat, amit fizetni kéne feléjük, árat meg nem akarnak emelni, így nekem sem lesz gondom, hogy szokjak le ezekről tv-műsorokról. És ha egyszer az estéink is normálisak lesznek, akkor talán gyakrabban le tudok kucorodni egy könyvvel (állólámpát olvasólámpával kaptam névnapomra, ki kellene használni, nemde? ) :-))
Ennyi bevezető után itt a lista, amely könyveket hasznosnak találtam. Több ötnél, és főleg gyerekneveléssel-gyerekekkel kapcsolatosak, de most ez van.
Dr. Dorothy Einon: Kreatív játékok
Donna Erickson: Donna játszóháza
Mindkét könyve tele jól használható, alkalmazható játékkal, ha az ember kifogyna az ötletekből. Nagyon ajánlom.
Johanna Friedl: Féleleműző játékok
Még igazából nem használtam fel a benne lévő ötleteket, de nagyon sok gyermeki félelem leküzdéséhez nyújt segítséget szülőknek.
Adele Faber-Elaine Mazlish: Testvérek féltékenység nélkül
Adele Faber-Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje
A nevelési könyvekkel általában hadilábon állok, mert vagy bejön, amit tanácsolnak vagy nem. Ez is olyan: nem szentírás, de eddig ez áll hozzám a legközelebb, tele példával, rajzokkal, könnyű használni, volt már több sikerélményem testvéskonfliktus megoldásában. És több anyukaismerősöm méltatta már.
Peter Kerr: Egy nyár Mallorcán
Tavaly márciusban volt szomszédaink kiköltöztek Mallorcára. Ők olvasták a másik részét az Egy tél Mallorcán-t. Tőlem kapták amolyan búcsúajándékként a nyári részt, és mivel engem is érdekelt, magamnak is megvettem. Egy skót férfi családjával elköltözik a szigetre, hogy próbáljon szerencsét. A családfő szemszögéből mutatja be az ottani életüket, és ezáltal a szigetet is, alkóival, hagyományaival, hangulatával együtt. Tetszett, hogy nem egy hagyományos útikönyv, attól sokkal több.
Gyerekeknek ajánlom:
Első enciklopédiám Micimackóval 3 része: Természet, Föld, Állatok
A minket körülvevő világot mutatja be a gyerekeknek az évszakoktól kezdve a vulkánokon át szinte mindent, Micimackó és barátai segítségével. Lehet, hogy igazán akkor lesznek majd favoritok a könyvek, mikor a lányok olvasni tudnak majd, de nekünk most is nagy segítség, sokat nézegetjük, és beszélgetünk a látottakról. Az Állatok rész még nincs meg, de talán idővel azt is beszerezzük, mert nem olyan olcsó könyv.
Bízom benne, hogy ebben az évben más jellegű könyveket is el tudok majd olvasni. Első lépésként az lesz, hogy ha nemsoká hazautazunk Debrecenbe, előhalászom a szigorlati kötelezőlistámat, és szépen nekivágok a bepótolnivalónak. Aztán majd jövő év elején számon lehet kérni ismét, mennyit sikerült elolvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése